Volt plébánia-, ma ortodox templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 42,991'

Hosszúság (lon):

E 22° 59,333'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu nyugati szélén, a temetőben.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Dél-erdélyi települést írott forrás először a 14. században említi, de múltja ennél biztosan régebbre nyúlik vissza. Ma a falu szélén, a lakott településen kívülre eső temetőben álló, a 13-14. sz fordulóján épült templom az országrész egyik legszebb, legépebben megőrződött késő román-, illetve korai gótikus stílusú falusi plébániaegyháza.

A tört kőből emelt, keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma zsindellyel fedett épület nyugati homlokzata elé ugrik a román stílusú ikerablakos, gúlasisakos harangtorony, nyugati homlokzatán a templom egyik - szemöldökgyámos keretezésű - bejárati ajtajával. A téglalap alaprajzú, síkmennyezetes templomhajóhoz annál némileg alacsonyabb tetőgerincű, egyenes záródású, gótikus bordás keresztboltozatos szentély kapcsolódik. A belső tér megvilágítását a hajó déli falába, ill. a szentélybe vágott apró, tölcséresen szűkülő, félköríves záródású, román kori résablakok szolgálják. A templom legfontosabb műemléki értékei a különösen nagy felületen megmaradt, középkori freskók, melyek egy része a templom külső homlokzatán maradt fenn.

A falu lakossága a reformáció időszakában protestánssá lett, tovább használva a gyülekezet templomát. A megnövekedett létszámra tekintettel 1724-ben a falut birtokló Zeyk család a templomhoz északi (és nem a sok leírásban tévesen szereplő déli!) irányból egy másik hajót építettek. Ez a bővítmény azonban a 19. század elején már tető nélkül állt, mára pedig teljesen lebontották. Egykori létezéséről leginkább az alapításáról szóló, a templom északi falába falazott emlékkő tanúskodik.

A falu magyarsága a 19. század történelmi eseményei miatt tragikusan megfogyatkozott, így a református gyülekezet létszáma is lecsökkent, majd az 1960-as évekre teljesen felszívódott. Az eltűnt közösség helyét románok foglalták el: a templom ma ortodox tulajdonban van. A saját kora-középkori gyökereit még történelemhamisítás árán is \"megtalálni\" igyekvő román \"kutatók\" a templomban dilettáns stíluskritikai okok és a freskók (totális félre)értelmezése alapján középkori ortodox templomnak hirdetik az épületet. E vélemény a fennmaradt történeti források és az épület ismeretében, természetesen tarthatatlan. Valójában a zeykfalvi templom a Kárpát-medencei későromán-koragót stílusú, falusi plébániatemplomok kivételes épségben megmarad \"prototípusa\". Míg másutt kortársai sorozatosan átépültek, korai építészeti részleteiket elvesztették, esetleg el is pusztultak, addig Zeykfalván máig megmaradtak a 13-14. századi arányok, részletek.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-12-23 04:07:35