Városi közvágóhíd

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 44,881'

Hosszúság (lon):

E 21° 14,650'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

TM-II-m-A-06134

Típus:

Agrár-ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bulvardul Eroilor de la Tisa 24

Egyéb adat:

Az ipari forradalom jelentősen hozzájárult Temesvár gazdasági fellendüléséhez. A 18. századtól intenzív növekedésnek indult a település és a Bega folyó rendezése után a Gyárvárosi városrészben egységes ipari övezet alakult ki. Itt kapott helyet a Városi közvágóhíd épülete is. Tervezője Székely László temesvári építész volt, aki többek között a Hungária fürdő, Dauerbach Palota, Weiss Palota, a városi gyermekmenhely, a Magyar Hitelbank, a harisnyagyár és a vízművek épületeit is tervezte a településen.

Rövid leírás:

Az 1903 és 1922 között főépítészként dolgozó Székely László középületek, lakóházak, templomok sokaságát építette Temesváron, jelentősen befolyásolva ezzel a város mai arculatát.
Nem sokkal Temesvárra kerülése után bízták meg a városi közvágóhíd megtervezésével, amely nem működött korábban a településen. A marhák, disznók, juhok feldolgozását magánmészárszékek végezték a településen. Az iparosodás időszakában a település dinamikus növekedése azonban szükségessé tette egy korszerű, nagy kapacitású közvágóhíd megépítését. Az Erzsébetváros és Gyárváros közötti beépítetlen területet jelölték helyéül, ahol 11 épületből álló komplexum megépítése vette kezdetét 1904-ben. Az egyes csarnok, a gépházak és a melléképületek szimmetrikusan kerültek elhelyezésre.
Az egyik legjellegzetesebb része a főbejárat épülete, amely a terület domináns épületévé vált, hatásos kialakításával, tornyos megoldásával. Az épületen a kétszer égetett tégla sötétvörös és a fehér színek váltakozása dinamikus, mozgalmas hatást kelt, a tégla érdekes dekorációs elemként jelenik meg. A tetőszerkezet kialakításánál a népi motívumok is helyet kaptak, méginkább a gazdasági épületek megnyújtott fedélszékes tetőszerkezeteinek kialakításánál.
Székely László ezen épületnél is mesterien ötvözte a funkcionalitást az esztétikával. Építészeti elismerését jelenti, hogy ezen épület után felkérték a nagybecskereki, pancsovai, zombori, kiskunhalasi és aradi vágóhidak megtervezésére is.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-06-30 17:49:04