Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 44,920'

Hosszúság (lon):

E 21° 13,539'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Közlekedési létesítmény

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A történelmi belvárostól dél-délnyugatra, a Béga-csatorna fölött.

Egyéb adat:

A híd mai neve: Podul Mitropolit Andrei Șaguna

Rövid leírás:

A törökök kiűzése után, a Bánság újratelepítése nyomán Temesvár komoly gazdasági régióközponttá vált, melyet gyakorlatilag máig sikerült megőriznie. Mind ipari termelése, mind kereskedelme kiemelte a soknemzetiségű várost. A 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedeiben számos új városnegyeddel, kifejezetten reprezentatív, világvárosias épülettel, létesítménnyel gazdagodott Temesvár. Ezek egyike a Béga-csatornán átívelő Püspök-híd, amely a híres budapesti építész, Gerster Kálmán 1911-ben készített tervei alapján, 1912-13-ban épült fel.

A Temesváron keresztül folyó Begán több kő híd ívelt át már a 19., sőt a 18. században. A város rendezésének részeként a 20. század elején a Bega új medrének kialakítását tervezték, mely munkálatok 1906 és 1909 között zajlottak. Ezzel párhuzamosan határoztak új hidak megépítéséről: ezek Király-, Hunyadi-, Püspök-, Liget úti, Széna téri, Malom téri hidak voltak. A hidak kivitelezésére 1907. januárjában pályázatot írtak ki. A pályázat szövege kitért az „egyszerű de feltétlenül ízléses kiképzésre miután az ajánlatok felülbírálatánál az esztétikai követelmények a gazdasági feltételekkel egyenlő mértékben fognak figyelembe vétetni.”

Az újonnan elkészült Bega-meder fölötti hidakat 1908-tól kezdve sorban adták át. A Püspök-hidat a régi hidak mintájára Wachtel Elemér, illetve Gerster Kálmán tervei alapján ifj. Lád Károly városi építész építette. A Püspök-híd a helyén álló korábbi híd átépítésével készült, kialakításának várostervezési jelentősége volt, ugyanis része volt az új Püspök út kiépítése tervének. Művészi kialakítását Stróbl Alajosra kívánták bízni, ám ő (elfoglaltságaira hivatkozva) maga helyett jó barátját, Gerster Kálmánt javasolta. Az építész megbízása mellett így érvelt Temesvár város magisztrátusa: »híd fő díszét(...) a csanádi egyházmegye 4 kiváló püspökének szobra fogja képezni s erre való tekintettel látszott célszerűnek Gerster műépítész megbízatása, mint aki Stróbl szobrásztanárral együtt már számos kiváló olyan építményt tervezett, melyben építészeti és szobrászati követelmények egyidejűleg a legharmonikusabb módon elégíttettek ki.« A munkálatok 1912. június 12-én indultak, és a hidat 1913. október 7-én adták át a forgalomnak.

A Püspök-híd Temesvár egyik legdíszesebb hídja lehetett volna, hídfőin a püspökszobrokkal. A négy, szoborral megidézni kívánt egyházi méltóság: Szent Gellért, a csanádi püspökség első, szent püspöke (Stróbl Alajos), Lonovics József, az újabb csanádi püspökök sorában kimagasló és Temesvár történetében is »tündöklő hazafiú« (Jankovics Gyula), Dessewffy Sándor, aki a város »közhasznú intézményei javára szóló végrendelkezése által a város közönségét örök hálára kötelezte« (Kallós Ede), valamint Kőszeghy László, »kiről a Püspök-híd és Püspök-út elnevezésüket nyerték s ki a csanádegyházmegyének hosszú időn át áldásosan tevékenykedett kormányzója volt« (Kiss György). A szobrok vázlatai 1914-ben elkészültek, s azokat ruszkicai márványból tervezték kifaragtatni és 1915 augusztus 20-ig felállítani. A háború azonban közbe szólt – a szobrok soha sem készültek el.

A híd érdekessége, hogy csuklószerkezete eltér a korábban alkalmazott megoldásoktól. A konzolrész fő tartóinak végeiből lapátszerű nyúlványok állanak ki, amelynek lemezrészein nyugszanak a közbeiktatott hídrész csaknem teljes magasságú főtartói. Ezzel a megoldással ifj.Lád Károly elérte, hogy a befüggesztett hídrész, valamint a konzolrészek fő tartóinak magassága lényegesen ne csökkenjen.

A Püspök-híd elkészültével lebontották Temesvár egyik legrégebbi, utolsó fa szerkezetû hídját, a Bega-hidat.

(A leírás forrása: Papp Gábor György: Gerster Kálmán (1850-1927) munkássága című doktori disszertációja. http://doktori.btk.elte.hu/art/papp/diss.pdf)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-02-25 03:14:06