Városfalak, városerődítés

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 46° 57,062'

Hosszúság (lon):

E 14° 24,494'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Friesach

Egyéb adat:

A középkori várost északkeleti, keleti és délkeleti irányból trapéz alakban ölelő középkori eredetű fal, csatornával. A koordináták a városba keletről bevezető hídra mutatnak.

Rövid leírás:

Könyves Kálmán uralkodásától kezdve a magyar pénzek átmérője és súlya drasztikusan csökkenni kezdett, olyannyira, hogy a numizmatikusok ezt az időszakot gyakran aprópénzkorszaknak nevezik. A kicsiny méretű ezüstdénárokon általában az uralkodó neve sem kapott helyet. A legújabb kutatások szerint az évszázados pénzzavart az okozta, hogy a magyar királyság akkori technológiával kitermelhető ezüstbányái kimerülőben voltak. A középkori pénzek a maiakkal ellentétben, önmaguk képviselték értéküket, vagyis, ha „nagyobb címletet” akart valaki használni, kénytelen volt máshol vert érmék után nézni. Amire meg is volt a lehetőség, hiszen a pénz szabadon áramlott, mindenhol ugyanannyit ért a nemesfém tartalma miatt.

Itt kapcsolódik a történethez a friesachi dénárként ismert érme, amelyet persze több helyen is vertek, azonban a legfontosabb kibocsátója ez, a tartomány északi szegletében lévő város volt, ahol szinte helyben bányászták az ezüstöt. A friesachi dénárok szép termetes és súlyos darabok voltak, amelyek hamar megjelentek és elterjedtek a magyar királyságban is. Olyannyira, hogy a 13. századból származó kincsleletek nagy része Magyarország keleti feléből is ezekből kerül ki. Ez nem csak azt jelenti, hogy a pénzforgalomba már bekapcsolódó magyarok igyekeztek nagyobb címletre váltani megtakarításaikat, de azt is, hogy ekkor már jelentős lehetett az élőállat-szállítás a mai Ausztria területére, s a marhákért a helyben jellemző friesachi dénárokkal fizettek.

A városnak ezen kívül magyar vonatkozása nemigen van, azonban a középkori magyar gazdaságtörténetben fontos az innen származó dénárok szerepe. Friesach a bányái miatt kifejezetten jómódú városnak számított, s ugyan a történelmi belvárosában korunkban leginkább a barokk stílusú épületek dominálnak, több középkori eredetű épített emléket is megőrzött.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2023-01-20 14:36:02