Püspöki székesegyház

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 46° 52,484'

Hosszúság (lon):

E 14° 17,580'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Dompl. 11

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Keletelt, háromhajós bazilika, nyugati oldalán toronypárral, köztük belső előcsarnokkal, felette lévő szintjén püspöki kápolnával. A háromhajós alaprajzot kereszthajó és kórus tagolja. A keleti oldalon három apszis zárja, a kórus és a kereszthajó alatt kripta/altemplom épült kilencvenhat oszloppal az épület egyik legkorábbi részeként. A gurki székesegyház, amely a román stílusú egyházi építészet egyetemes viszonylatban is kiemelkedő épségben megmaradt értéke, főbb tömegében 1140 és 1200 között készült el.

A mai templom, illetve a hozzá tartozó, egykori püspökségi épületek helyén feltehetően már a római korban is egy pogány szentély állhatott, amire egy 1926-os feltárás során talált oltártöredék is utalt. Immár a középkor során a 11. század első felében férje halála után Hemma (később Szent Hemma, Karintia védőszentje) örökölte a gurki birtokot is és egy apácakolostort alapított a mai komplexum területén 1043-ban. A feltételezések szerint maga is a közösség tagja lett, itt temették el. 1070-ben feloszlatták a kolostort, miután a pápa engedélyt adott a salzburgi érseknek, hogy önálló karintiai püspökséget alapítson. A katedrális építése azonban csak jelentős késéssel 1140-ben kezdődött el, addig a kolostor épületeit használhatták 1072-től kezdve.

A katedrális építése 1140 után gyorsan haladt, 1174-ben átszállították Hemma földi maradványait a mai kriptába. A bazilika fő oltárát 1200-ban szentelték fel, ez az építkezés befejezésének hivatalos dátuma, azonban a munkálatok még két évtizeden át folytak részben a templomon, részben a püspökség egyéb épületein.

A középkor során több tűzvész is sújtotta a templomot. A 15. században a kereszthajót és a kórust, a 16. század végén pedig a főhajót is gótikus boltozattal látták el. A 17. században kis mértékű barokk átalakításra került sor, ekkor kaptak a tornyok új sisakot. A belső berendezés többnyire barokk kori, a kifestések kisebb része román, többsége gótikus.

1788-ban a püspökség Klagenfurtba költözött, a gurki székesegyházat azóta plébániatemplomként használják.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2023-01-21 23:59:14