Teleki kastély
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 36,012'
Hosszúság (lon):
E 23° 31,367'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Koltó,
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Lápos folyó mentén fekvő falu első írásos említése 1405-ből származik. A 17. századig a kővári uradalomhoz tartozott, a Rákóczi szabadságharc után a széki Teleki család tulajdona lett.
A kastély feltehetően a 17. században épült, a 18. század derekán vált emeletessé, 1821-ben pedig már ismét átépítették a barokk épületet. Jellemzően ezt a beavatkozást őrzi az épület mai képe. Ezután már csak a 19. század végén létrehozott a Lápos völgyére és a „bércekre” néző emeleti terasz gazdagította az összképet.
(A kastély és a hozzá tartozó birtok leghíresebb ura gr. Teleki Sándor 48-as ezredes, emlékíró, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Liszt Ferenc barátja. 1846-1847-ben három alkalommal is megfordult a településen Petőfi. Ezek közül a látogatások közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor a költő Szendrey Júliával töltötte itt a mézesheteket. Az itt írt költemények zöme a kert egyik somfája alatt álló kőasztalon íródott, ezért ezt a fát azóta is Petőfi somfájának nevezik. Ez alatt temették el Teleki Sándort is.
A kastélyról Jókai Mór így írt: A legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Bronzino, Saleruo Andrea, Guido Reni, Gerardo de la Nosse, Salvator Rosa, Artemisi, Gentileschi, Giordano Luca (üvegfestő), Pauji, Ribeyras, Solimene, Marko, Velasquez, Murillo, Tiepulo, Delamonica, Pagliano Palini és számtalan más nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.)
A II. világháború után az épületet menekültek szállták meg, a megmaradt bútorokat a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően restaurálás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. Ezzel egy időben a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta. Később iskolává alakították (földszintje ma is iskola és óvoda). A kastély emeletén ugyanakkor napjainkban már Teleki-Petőfi Múzeum működik.
A kastélypark nevezetessége egy több, mint 300 éves mocsári fenyő, illetve a fentebb említett Petőfi somfa.
A fotó forrása: kastelyerdelyben.ro
A kastély feltehetően a 17. században épült, a 18. század derekán vált emeletessé, 1821-ben pedig már ismét átépítették a barokk épületet. Jellemzően ezt a beavatkozást őrzi az épület mai képe. Ezután már csak a 19. század végén létrehozott a Lápos völgyére és a „bércekre” néző emeleti terasz gazdagította az összképet.
(A kastély és a hozzá tartozó birtok leghíresebb ura gr. Teleki Sándor 48-as ezredes, emlékíró, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Liszt Ferenc barátja. 1846-1847-ben három alkalommal is megfordult a településen Petőfi. Ezek közül a látogatások közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor a költő Szendrey Júliával töltötte itt a mézesheteket. Az itt írt költemények zöme a kert egyik somfája alatt álló kőasztalon íródott, ezért ezt a fát azóta is Petőfi somfájának nevezik. Ez alatt temették el Teleki Sándort is.
A kastélyról Jókai Mór így írt: A legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Bronzino, Saleruo Andrea, Guido Reni, Gerardo de la Nosse, Salvator Rosa, Artemisi, Gentileschi, Giordano Luca (üvegfestő), Pauji, Ribeyras, Solimene, Marko, Velasquez, Murillo, Tiepulo, Delamonica, Pagliano Palini és számtalan más nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.)
A II. világháború után az épületet menekültek szállták meg, a megmaradt bútorokat a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően restaurálás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. Ezzel egy időben a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta. Később iskolává alakították (földszintje ma is iskola és óvoda). A kastély emeletén ugyanakkor napjainkban már Teleki-Petőfi Múzeum működik.
A kastélypark nevezetessége egy több, mint 300 éves mocsári fenyő, illetve a fentebb említett Petőfi somfa.
A fotó forrása: kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
Marcius
Adatfelvétel ideje:
2011-09-01 15:23:45
Állapotjelentések
2016.06.26 09:21 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 47° 36,005' E 23° 31,366' - egyéb
Az épület eléggé rossz állapotban van. Földszinten iskola és óvoda is működik, de az emeleten levő Petőfi kiállítás nagyon jó!
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Nagybányai Művésztelep (7.855 km)
István Király Szálló (7.879 km)
Szent István-torony (7.887 km)
Teleki-kastély (7.920 km)
Városfalak (7.956 km)
Fekete Sas fogadó (8.001 km)
Lendvay-ház (8.006 km)
Hunyadi-ház (8.010 km)
Református templom (8.013 km)

