Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 39,698'

Hosszúság (lon):

E 23° 34,462'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Világi együttes

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Strada Victoriei 19.

Egyéb adat:

A művésztelepről gazdag és színes leírást találunk a város honlapján magyar nyelven itt: http://www.nagybanya.ro/muvesztelep/index.php

Rövid leírás:

A Nagybányai Művésztelep ill. Festőiskola a 20. századi magyar festészet talán legjelentősebb hatást gyakorló művészeti csoportosulása volt. Kezdeményezője az a Hollósy Simon festőművész volt, aki 1896-ban Münchenben festőiskolát alakított. A nagybányai születésű Thorma János és Réti István festőművészek kezdeményezését, hogy nyárra az egész nemzetközi művészcsapat költözzön vidékre, mégpedig Máramarosba, a nagybányai polgármester, Turman Olivér is örömmel támogatta. Így jött létre az első nyári festőtábor. A nagybányai festők első, az alapokat letevő generációjához tartozott az említetteken kívül a csoport vezetésében hosszabb ideig szerepet vállaló Ferenczy Károly, valamint Iványi Grünwald Béla is. Miután Hollósy Simon 1902-ben megvált Nagybányától, a csoport festészeti szabadiskolává alakult, ahová minden előképzettség nélkül jöhettek és évente százával jöhettek is a festők. A részvétel és a gyakorlott, vezető festők által végzett „korrektúra” a kezdetektől ingyenes volt. A művésztelep munkáját ugyan megtörte az I. világháború és a román hatalom berendezkedése, de végül – román nemzetiségű művészekkel és egyetemi hallgatókkal kiegészülve – újra magára talált a csoport. A Nagybányai Festőiskola a II. világháború után szűnt meg. E fél évszázad alatt megfordult és alkotott Nagybányán szinte a teljes magyar festő elit. Egy részük a városba is költözött, míg mások csak nyaranta látogattak ide. Munkáikkal megörökítették nemcsak a város és legjelentősebb épületeinek képét, de a környező, ma már jelentősen beépített tájat, a hegyeket is. Legkedvesebb alkotó helyszínük a főtértől É-ra induló, a református templom mellett elhaladó utcának a Zazar folyón túli része, az egykori Klastrom-rét volt. (Kb. itt áll ma a román katonai emlékmű.)
A művésztelep számára e rét közelében, az 1900-as évek legelején emelt épületek egy része egy kerítéssel körülvett parkban ma is áll. Ma is művészek, román és romániai magyar festők és szobrászok alkotnak itt, rendszeres kiállításokat tartva munkáikból.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-01-08 17:36:31