Szűz Mária Mennybemenetele bazilika (ciszterci apátsági templom)

Ország:

Csehország

Szélesség (lat):

N 49° 6,208'

Hosszúság (lon):

E 17° 23,742'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu déli szélén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Morvaországban, a Magyar Királysággal közös, egykori országhatártól nem messze álló városka, Uherské Hradište közelében meghúzódó faluban áll a késő román kori eredetű bazilika. Az ország legértékesebb, román stílusú templomai között számon tartott épület egyben európai jelentőségű zarándokhely is.

Az épület magját alkotó és nagyrészt ma is fennálló kolostort a ciszterci rend építtette 1215 és 1240 között. A templom egy reprezentatív, bazilikális elrendezésű, háromhajós, kereszthajós épület volt, 5 db keletre néző, félkörös záradékú szentéllyel. Felépültének időszakában kifejezetten nagy méretűnek számított. A templom hossza 89 méter volt (a hozzá tartozó előtérrel együtt 99 m!), a kereszthajó hossza 33 m, a főhajó magassága pedig közel 20 méter volt. E korszakban a ciszterci építészeti stílus részeként már gótikus elemeket, csúcsíveket és bordás keresztboltozatokat is alkalmaztak benne. Közvetlenül a templomtól délre állt a kolostor szintén jelentős épülettömbje.

Az épület története igen fordulatos volt. A 15. században a huszita csapatok felgyújtották. Az ezután erősen leromló éületet csak a 16. század végén állították helyre. A kolostort a 17. században barokk stílusban építették át, de 1681-ben az egész kolostor leégett. Az egész épületcsoportot érintő nagy, barokk felújítás és átépítés 1735-ben fejeződött be, ekkor szentelték újra a kolostort. Ekkor készült többek között a reprezentatív nyugati templomhomlokzat a két új toronnyal, illetve ekkor elbontottak 1-1 db román kori mellékapszist.

1784-ben II. József császár a rendet feloszlatta, így e kolostort is felszámolták. A templom ezután a falu plébániatemplomaként működhetett tovább.

1890-ben az épületet a jezsuiták szerezték meg és az egykori kolostorban gimnáziumot és kollégiumot rendeztek be.

Átfogó és moderh felújítása a 19. század végén kezdődött, amely változó intenzitással az 1940-es évek elejéig eltartott. Ennek során napvilágra jutottak és bemutatásra kerültek az igen jelentős, román kori műrészletek, falfelületek, nyílások, párkányok, frízek. A templom különféle részeiről, másodlagos helyzetből számos értékes középkori faragvány, oszlopfő, konzol is előkerült, amelyet ma lapidáriumban tekinthetünk meg az épület pincéjében.

1950-ben a kollégiumot és gimnáziumot a csehszlovák kommunista diktatúra felszámolta és a jezsuiták csak az 1989-es fordulat után térhettek ide vissza. A kolostor ma is az ő kezükben van. Gimnáziumukat 2004-ben újraindították.

A templom Csehország legfontosabb katolikus búcsújáró helye: minden évben zarándokok tízezrei keresik fel.


Az adatok és fotók forrása: www.apsida.sk, Št. Podolinský, ill. wikipedia.org

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2024-01-17 17:15:56