Szentlászlóvár
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 44° 40,391'
Hosszúság (lon):
E 21° 40,841'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől keletre
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Almás- (Kráku-Almás-) hegység délnyugati lábánál, az itt délkeletre tartó (majd rövidesen keletre forduló) Duna bal partján fekszik Lászlóvára (Coronini, korábban Pescari) község.
A település közelében, attól keletre, a Duna bal partján álló magaslat tetejét koronázó Szentlászló vára történelme szorosan összefügg a túloldali, jobb parti Galambóc várának sorsával. 1427-ben Zsigmond magyar király a Brankovics György szerb fejedelemmel kötött szerződés értelmében - más várak mellett - jogot formált az említett Galambóc várára, amit azonban annak szerb kapitánya megtagadott, sőt az erősséget eladta a töröknek. Erre az innenső, magyar parton gyorsan felépült az ellenvár, ahonnan a magyarok 1428 tavaszán elindították a Galambóc bevételére irányuló támadásukat, a Dunán pedig vízi csata alakult ki a török és a magyar fél hajói között. Magyar részről már csaknem siker koronázta az ostromot, mikor Murád szultán hatalmas felmentő serege megjelent, ezzel el is dőlt a csata. A magyarok visszavonultak az innenső partra, Galambóc vára pedig továbbra is török kézen maradt.
Zsigmond király adományaként 1429-1435 között a német lovagrend birtoka volt. 1457-ben a Hunyadiak kezén levő királyi várak között említik. A mohácsi ütközet után, hamarosan László vára is török birtok lett, későbbi pusztulásáról nem áll rendelkezésre feljegyzés. A vár romjai még látszanak itt-ott a magas bozótosban. Kapuja egykor az északi oldalon nyílott. A palota falának 10-12 m magas falcsonkja ma is áll, a toronytól kiinduló várfalak, a kerek öregtorony és a palotaszárny maradványai is megfigyelhetők.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
A település közelében, attól keletre, a Duna bal partján álló magaslat tetejét koronázó Szentlászló vára történelme szorosan összefügg a túloldali, jobb parti Galambóc várának sorsával. 1427-ben Zsigmond magyar király a Brankovics György szerb fejedelemmel kötött szerződés értelmében - más várak mellett - jogot formált az említett Galambóc várára, amit azonban annak szerb kapitánya megtagadott, sőt az erősséget eladta a töröknek. Erre az innenső, magyar parton gyorsan felépült az ellenvár, ahonnan a magyarok 1428 tavaszán elindították a Galambóc bevételére irányuló támadásukat, a Dunán pedig vízi csata alakult ki a török és a magyar fél hajói között. Magyar részről már csaknem siker koronázta az ostromot, mikor Murád szultán hatalmas felmentő serege megjelent, ezzel el is dőlt a csata. A magyarok visszavonultak az innenső partra, Galambóc vára pedig továbbra is török kézen maradt.
Zsigmond király adományaként 1429-1435 között a német lovagrend birtoka volt. 1457-ben a Hunyadiak kezén levő királyi várak között említik. A mohácsi ütközet után, hamarosan László vára is török birtok lett, későbbi pusztulásáról nem áll rendelkezésre feljegyzés. A vár romjai még látszanak itt-ott a magas bozótosban. Kapuja egykor az északi oldalon nyílott. A palota falának 10-12 m magas falcsonkja ma is áll, a toronytól kiinduló várfalak, a kerek öregtorony és a palotaszárny maradványai is megfigyelhetők.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-12-23 17:33:31
Közeli objektumok
Galambóc vára (1.395 km)
Vaskapu-szabályozási emléktábla (4.070 km)
Librázsd vára (8.305 km)
Drankó vára (23.647 km)
Drenkó vára (23.651 km)
Illyéd vára (29.994 km)
Ráma vára (31.711 km)
Haram vára (31.960 km)
Középkori nemesi központ maradványai (32.607 km)
Középkori templom maradványai (33.341 km)

