Szent Erzsébet plébániatemplom

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 17,860'

Hosszúság (lon):

E 17° 20,680'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Chorvátska u.

Egyéb adat:

A települést Nagysenkőc néven is említik.

Rövid leírás:

A falu mai temploma jelenlegi formájában barokk, az erődítések későreneszánsz – korabarokk stílusúak.
A falunak a 13. - korai 14. századig saját temploma valószínűleg nem volt, s bár ez csak feltételezés, az bizonyos, hogy „saját“ nagysenkőci pap csak 1390-ből van említve. Ez azonban feltételezi, hogy legkésőbb ekkorra már megépült a falu első – késő gótikus – temploma. Az építkezések tehát körülbelül a 14. sz. közepére - utolsó harmadára tehetők, ami egybevág Nagysenkőc első gazdasági virágkorával és a néhány megmaradt eredeti részlet stílusával is. Ebből a templomból csupán a hajdani csúcsíves kőbejárat és a templombelsőben található másik gótikus ajtókeret maradtak meg. 1963-ban a templom helyreállítási munkálatai közben 1,5 méter mélységig középkori alapok és néhány falrészlet kerültek elő, némelyeken a huszita pusztításra utaló tűzvész nyomaival.

Ennek a templomnak a romjait találták itt a horvát bevándorlók, akik ugyanezen a helyen építették fel az új, immár későreneszánsz - korabarokk templomot. Ez a templom azonban csak 1584-ben van említve a pozsonyi préposti összeírásban, tehát valószínűleg az 1570-es években épülhetett. Első átépítésekor és bővítésekor, 1618-ban lett a gótikus bejárat is áthelyezve eredeti helyéről (a hajdani szentély déli oldaláról) a szintén ekkoriban épülő torony földszinti bejáratának.
A templomot körülvevő erődítés kezdetei homályosak, valószínűleg az 1611-től 1630-ig itt plébánoskodó Tiszlanics Péter idejére tehetők. Ami bizonyos: 1632-ből már említve van a templomot és a temetőt körülfogó fal. A 17. sz. közepén a falu új virágkorát éli, az 1660-as években a templomot jócskán bővíteni kellett. A török területek felől érkező nyugtalanító hírek hatására a védő falat megerősítik, lőrésekkel és a sarkokon masszív bástyákkal látják el, a nyugati oldalon megerősített kőkaput nyitnak, amin az 1682-es évszám van. Kérdéses, hogy erre a költséges építkezésre szükség volt-e egyáltalán, mert 1685-ben az erődítést a török és Thököly seregi is bevették, mivel a helyi lakosság többnyire inkább már elmenekült (főleg Modor és Bazin városába). Ezután az erődítésnek már igazi védelmi feladata nem volt a történelem során.

Forrás: Kronome Balázs/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-08 12:57:03