Székelytámadt vár

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,339'

Hosszúság (lon):

E 25° 17,733'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

HR-II-m-A-12918

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Székelyudvarhely, Tompa László u. 13 sz.

Egyéb adat:

Udvarhely központja Székelyudvarhely jelentős településnek számított, a székely székek központja volt. Bár számos forrás megőrizte gazdag középkori építészetének emlékét, ezek mára a Jézus-kápolna kivételével nyomtalanul eltűntek. A jelenlegi kutatások szerint Zsigmond király idején városi rangot nyert település ezt követően kezdett fejlődésnek indulni. Várának alapjait azonban még később, a 15. század végén rakták le, a székelyek várak építésével szembeni ellenállásának csökkenésével.1992-ben került fel a székelyudvarhelyi, Csonkavárként is ismert Székelytámadt vár Hargita megye műemlékeinek jegyzékébe.

Rövid leírás:

A Székelytámadt vár a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén épült. Az első építkezésre 1490 és 92 között került sor, Ecsedy Báthory István vajda és székely ispánja ideje alatt. A székelyek azonban a jogsértő módon épült reneszánsz vár ellen hevesen tiltakoztak, amelynek következtében egészen a 16. század közepéig II. Ulászló Báthory István vajdától elvéve, ismét szerzetesrendi tulajdonba adta. János Zsigmond fejedelem azonban ismét újjáépíttette 1561-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére. A korábbi ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott vár ekkor nyerte el mai kiképzését. Bástyáit az itt székelő várkapitányokról nevezték el. Így lett a várral szemben állva, a jobb oldali a Fóris-bástya, a bal oldali a Bánffy-bástya, majd hátul jobb oldalt a Hajdú-bástya és végül bal oldalt hátul, az udvar északi végében a Telegdy-bástya.
Hozzávetőlegesen négyzet alaprajzot követ a vár, amelynek falait folyami kőből épültek. A belsővár egy négyszárnyas, belső udvaros együttes lehetett, amely az egykori domonkos kolostor alaprajzi elrendezését követhette. Boltozott kapuja az északnyugati szárnyon nyílt és a fölötte levő emeleten helyezkedett el a királyi palota. A Szatmári-békét követően falait jelentős részben visszabontották, így kapta Csonkavár nevét.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-01-31 22:28:19

Az adatlap forrása: