Ferences templom és kolostor

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,267'

Hosszúság (lon):

E 25° 17,623'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

HR-ll-a-B-12916, templom: HR-II-m-B-12916.01, kolostor: HR-II-1H

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Székelyudvarhely, Tamási Áron utca 2. sz.

Egyéb adat:

Hargita megye második legnagyobb városa Székelyudvarhely, ahol még a fejedelemség idején is katolikus volt a lakosság jelentős része. A ferences rend legkorábban a 15. század végén, 16. század első felében jelent meg a településen, amikor a Székelytámad vár építését a székelyek panaszlevelére II. Ulászló beszüntette és az elkészült épületeket a ferenceseknek adta át. A század közepétől ismét várként működő helyről azonban a rendnek el kellett költöznie és a lakosság vallását a környező településeken élő ferencesek missziója és a jezsuiták segítségével őrizte meg. Az 1690 után meginduló rekatolizációs törekvések után a 18. század elején telepedtek le is ismét a ferencesek Székelyudvarhelyen.

Rövid leírás:

A templom és kolostor számára a rend 1705-ben kapta meg a telket Lakatos István csíkkozmási főesperestől, aki a rendre hagyta a főtéren álló családi házát és telkét. Néhány további parcella megszerzésével. Nem sokkal később meg is indulnak az építkezések, a templom és északnyugati oldalán a kolostor nyugati és északi szárnyával. A templom alapkövét 1730-ban rakták le.
A meglevő épületsorba illeszkedve a templom nem keletelt. Bár alaprajza jellegzetesen barokk, külső megjelenésében már késő reneszánsz elemek is helyet kapnak. Alaprajza és külső megjelenése jezsuita templomok térszervezését követi, hasonlóságot mutat a nagybányai és kolozsvári templomokkal. Széles hajóját két oldalt alacsonyabb kápolnasor övezi három-három kápolnával. Egyenes záródású, fiókos dongaboltozatú szentélyének mindkét oldalán egy-egy sekrestye áll. Utcai homlokzatán két saroktorony áll.
A templom barokk oltárának készítőmestere ismeretlen, kifestőit azonban ismerjük. A szentélyt és a diadalívet Veress Mátyás és felesége, Perger Krisztina készítették 1779 és 82 között, míg a hajót 1928-ban a Lotz-tanítvány, Herczeg Ferenc marosvásárhelyi festő készítette.
A kolostor két szintes, belső udvaros elrendezésű, már 1739-ben állhatott egyik szárnya, végleges befejezésére azonban 1752-ig várni kellett, míg udvara 1900 és 1908 közötti építkezésekkel került teljesen bezárásra.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-02-02 07:27:54

Az adatlap forrása: