Szárazföldi híd

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 44° 43,580'

Hosszúság (lon):

E 20° 53,687'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Híd

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kevepallós és Székelykeve (Kovin) határmezsgyéjén, a szántóföldeken

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Al-Duna közelében, Kevepallós határában elhelyezkedő szárazföldi híd eredetileg az egykori Panyócát (Ponjavica) ívelte át, amelynek vízhozama az áradási időszakokban jelentősen megduzzadt. A boltíves lyukakkal rendelkező, égetett téglából emelt híd a helyi hagyomány szerint Mária Terézia idejéből származik. Erre vonatkozó adatok nem maradtak fenn. A valamikori szomszédos, gazdag gabonatermő szigetre vezetett. Ezen a szigeten keresztül lehetett megtenni a legrövidebb utat a Kevevára (Kovin) és a Szendrő (Smederevo) közötti dunai átkelőhöz. Ennek köszönhetően kiemelkedő gazdasági és katonai szerepet kapott.

A török hódoltság idején elnéptelenedett környező pusztát először szerb telepesek, majd a Katonai Határőrvidék létrehozásával 1765-68-ban rokkant német katonákból alakított határőrezred katonák vették birtokban (a falu sváb lakossága a II. világháborúig jelentős volt). A területet a Határőrvidék felszámolásával 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták, Kevevár járása alatt.

A Panyóca a Duna egyik mellékága volt. Dunadombótól (Dubovac) kezdve, Kevevár mellett folyva, Sztarcsova/Tárcsó (Starčevo) után torkollott a Dunába. 1915-ben még hajózható volt. A Duna-Tisza-Duna csatorna kiépítésével egy szakasza holtággá vált, amely lassan eliszaposodott. Ma természeti rezervátum a Beresztóc (Banatski Brestovac) és Tárcsó közötti csaknem 10 km-es szakasza.

A Kevepallós határában álló híd az üres holtág felett áll. Funkcióját elvesztve rohamos pusztulásnak indult.

Forrás:
Martinek Imre: Híd az üres folyó fölött. Hét Nap LXVII/3. (http://hetnap.rs/cikk/-11206.html)
Borovszky S. (szerk.), Torontál vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest 1912.
(http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0024/0.html)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2014-03-17 00:01:29