Szerb ortodox kolostor

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 44° 49,683'

Hosszúság (lon):

E 20° 41,109'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu szélén, a kőolajfinomító körzetében

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Szent Mihály és Gábriel Arkangyalnak szentelt templomot és kolostort a hagyomány szerint Stefan Lazarević szerb despota, az utolsó szerb cárnak, Lazar Hrebeljanović-nak (aki a törökök elleni rigómezei csatában veszítette életét 1389-ben) a fia , 1403/4-től Luxemburgi Zsigmond magyar király vazallusa építtette a 15. század legelején. A kolostor legelső említése Božidar Vuković 1536/38-ban Velencében nyomtatott évkönyvéből származik.

Az egyhajós, félkörös apszissal, nyolcoldalú, lekerekített kupolás négyezeti toronnyal, az előtér felett áltoronnyal rendelkező templomépülethez 1752-ben még egy előteret csatoltak. Amikor 1836-ban az újabb harangtornyot építették, a második előtér nyugati homlokzatát eltávolították. A homlokzat klasszicista elemeket kapott a görög szentélybejáratot utánzó külsővel és barokk elemeket is tartalmazó harangtoronnyal. A külső oldalfalakon ál-árkádsor díszítés látható.

A 18. század végén hozták létre a szerzetesházat, készült el a templom belső festése és a barokk ikonosztáz. Az ikonosztázt a pancsovai Akszenciusz (Aksentije) festette. 1964 és 1987 között nem használták, mivel közvetlenül a kőolajfinomító mellett van. 1987-től 1991-ig végeztek felújító munkálatokat az épületegyüttesen.

Forrás: zaprokul.org.rs (ismeretlen szerző)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2014-04-11 22:03:27