Királyi palota
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 3,271'
Hosszúság (lon):
E 19° 56,197'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Wawel 5.
Egyéb adat:
Krakkó belvárosában a Visztula partján álló Wawel-domb Lengyelország történelmileg legjelentősebb helyszíne, az ott korábban állt és részben ma is látható épített öröksége az ország hatalmi, királyi központja volt hatszáz éven át. A Wawel a tőle északra elterülő történelmi belvárossal együtt 1978 óta a Világörökség része és számos magyar vonatkozása is van.
Rövid leírás:
A krakkói Wawel-dombon már az ős-, illetve ókorban is megtelepedtek emberek, majd a visztulán törzs épített itt ki erődítést a 8-9. században. A 10. századtól a megszülető lengyel királyság székhelye lett, majd 1000-ben megalakult a krakkói egyházkerület.
A Wawel-domb első kőépületei a 10-11. században készülhettek. Ilyen a maradványaiban ma is létező Szűz Mária rotunda, vagy az öregtorony egy része. A 12-13. század fordulóján a domb északkeleti részén egy kis méretű várat emeltek – ez a mai palota közvetlen elődje. Ezt a várat a 14. században gótikus palotává építették át. 1499-ben a palota leégett, ezután I. Zsigmond újjáépíttette. A 14. századból ma is áll három elem: a Tyúkláb-bástya, a Jordanka- és a Dán-torony. A földszinti termek is ehhez a gótikus korszakhoz tartoznak. A palota legnagyobb része azonban a 16. század eleji reneszánsz stílusú átépítés eredménye. 1595-ben ismét tűzvész pusztított, az ezt követő helyreállítás már barokk stílusú volt.
Mivel 1596-tól a királyi székhely átköltözött Varsóba, a krakkói palota szerencsésen megúszta a későbbi átépítéseket, korszerűsítéseket. A 19. században egy időre katonai funkciót kapott, az osztrákok állomásoztak benne, ők bontatták le gyakorlótér kialakítása miatt a palota előterében álló középkori templomokat. Utoljára a második világháború idején a németek fosztották ki az épületegyüttest.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2026-06-07 18:16:31
Közeli objektumok
Szent Hedvig és Báthory István síremléke (0.057 km)
Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház (0.119 km)
Szent András templom (0.265 km)
Szent Adalbert templom (0.712 km)
Balassi Bálint emléktáblája (0.769 km)
Szent Borbála templom (0.792 km)
Krisztus teste plébániatemplom (0.793 km)
Posztócsarnok (0.798 km)

