Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 13,221'

Hosszúság (lon):

E 14° 0,550'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Gračišće

Egyéb adat:

Az Isztriai-félsziget szárazföldi részének jelentős épített örökséggel bíró városa Gračišće, a térség egykori hatalmi centrumától, Pazintól mintegy nyolc kilométerre kelet felé. Míg az Isztria tengerparti sávjáért folytatott nagyhatalmi küzdelmet Velence nyerte meg a középkor derekán, s így azon a területen az olasz kulturális hatás érvényesült, addig a félsziget belső része döntően osztrák fennhatóság alatt állt, így az épített örökség is kisebb-nagyobb mértékben különbözik a kikötővárosokétól, több helyütt érhető tetten a kontinentális, németes hatás. Gračišće egy vízmosás feletti dombon (és nem meredek oldalú hegyen, ahogyan Belső-Isztria erődített településeinek többsége) terül el Pazintól keletre, a tengerparti sávhoz és településekhez vezető út mentén. Tágabb területéről már a bronzkor időszakából kerültek elő leletek, lakott volt az illír-, majd a római korban is. Szerepe valószínűleg a Római Birodalom kései korszakában, a 3-4. században nőtt meg, amikor rendre megerődítették a félszigeten a potenciálisan jól védhető településeket. Feltehetően ekkor épült fel a mai városfalak egy részének az elődje Gallignanaban. A kora középkorban, 751-ig a Bizánci Birodalomhoz tartozott a település. A 8. század utolsó harmadában elérte a frank hódítás Isztriát. Ebben a korszakban a terület etnikai képe is megváltozott a Pannóniából indult avar betelepedés miatt. 803-tól a friuli őrgrófság, majd az itáliai királyság része lett. A 10. század második felétől a karintiai hercegséghez, majd a 11-ben az aquileiai pátriárkához és német nemesekhez került. Végül a görzi (goricai) grófság részévé vált, amelynek a közeli Pazin volt a székhelye. 1806-ig a Német-Római Császárság része volt. A városi fejlődése csúcsára a 14-15. században került, a 16. század végén már kisvárosként említik, elkerülte a későbbi fejlődés, telekkiosztása és épületeinek egy része is a középkori állapotot tükrözi. Ahogyan az Isztrián megszokott, a településen belül erősen romosodó házak mellett nagy számban maradtak fenn több évszázados eredetű, folyamatosan karbantartott épületek.

Rövid leírás:

Észak-déli tengelyű, kétemeletes épület, az adatok szerint 1570-ből származik. Első emeletén gótikus ablakok nyílnak, a középen egy erkély oroszlános tartókonzolaival, a második emelet ablakai reneszánsz ihletésűek. A 16. század világi építészetének egyik legszebb isztriai darabja. Az adatgyűjtés időpontjában üresen, meglehetősen pusztuló állapotban állt.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2016-10-29 21:12:56