Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 4,071'

Hosszúság (lon):

E 21° 55,913'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-II-m-A-01042

Típus:

Egyházi középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bulevardul Dacia 1-3.

Egyéb adat:

A török dúlás komoly károkat okozott Nagyváradon, számos középkori egyházi és fejedelmi épület esett áldozatául. A gazdasági nehézségek szintén hátráltatták az újjáépítéseket. A 17. század közepére erősödött meg a püspökség ahhoz, hogy új katolikus püspöki palota építését tűzhesse ki célul, papneveldével és székesegyházzal együtt. Patachich Ádám püspök kezdeményezésére indult meg a palota építése, amelynek terveit az osztrák Franz Anton Hillebrandt készítette, kivitelezője pedig Johann Michael Neumann volt. A francia kastélytípusokat idéző megjelenés ezen osztrák közvetítésen keresztül került át Magyarországra és így Nagyváradra is.

Rövid leírás:

A nagyváradi püspöki palota U-alakú épülete a késő osztrák barokk stílusjegyeit hordozza magán. A viszonylag egyszerű, áttekinthető homlokzaton ovális ablakok, íves nyílászárók, hajlított vonalak, dekoratív középrizalit jellemzők, gazdag és változatos részletekkel, formákkal. Érdekessége, hogy 100 szobája és 365 ablaka van.
A belső elrendezésre a csehboltozattal fedett teremsor, és a vele párhuzamosan, az udvari oldalon végigfutó díszítetlen, fehér falú folyosók megoldása jellemző. A folyosókkal ellentétben a bejárattól jobbra nyíló lépcsőház gazdagon díszített.
A díszteremből sugárszerűen nyílnak a főhomlokzat mentén sorakozó nagy, tágas termek, amelyek falait és mennyezetét szintén stukkók és freskók sora díszíti. Az első emeleti püspöki lakosztály érdekessége a szürkésfehérre zománcozott cserépkályhák sora. A szalon freskóit idősebb Storno Ferenc készítette 1879-ben.
A palotában található kápolnát Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelték, freskóit Johann Nepomuk von Schöpf készítette, az oltárképpel együtt, 1776 előtt. Ez az egyik legszebb tere a palotának.
A nagyváradiak által ’Barokk palotának’ is nevezett épület a szocialista időszakban állami tulajdonba került, itt helyezték el 1971-ben a Körösvidéki Megyei Múzeumot. 2004-ben a püspökség visszakapta az épületet és a múzeum sorsa azóta is megoldásra vár.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-06-21 20:44:13

Az adatlap forrása: