Római katolikus plébánia

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 32,772'

Hosszúság (lon):

E 24° 33,849'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Egyházi középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A fő tér északkeleti sarokháza (Rózsák tere - Petőfi utca sarka)

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Székelyvásárhely központjának számító egykori Nagypiac (később Széchenyi tér, ma Rózsák tere) északkeleti sarkán álló, két utcai homlokzattal is rendelkező házat 1623-ban kezdte el építeni Nagy Szabó Ferenc, a város krónikása, a szabó céh mestere. Az építés idejéről a tér felé néző homlokzaton három kő táblába vésett felirat is tanúskodik. Az \"L\" alaprajzú, egy emeletes, nyereg tetős épület barokk stílusú. Földszinti helyiségeinek nagy része, illetve emeleti folyosója boltozott, a többi rész sík mennyezetes. A ház emeletének északnyugati sarkán konzolosan kiugró, kör alakú zárterkély épült. A plébánia egybeépült a szomszédos telken álló, 1728-1750. között felépült, Keresztelő Szent János templommal.

A városban a 16. században elterjedt protestantizmus miatt a római katolikus felekezet olyannyira visszaszorult, hogy csak a 18. század elején tudott magára találni a jezsuita misszió jóvoltából. A rend 1719-ben megvásárolta Nagy Szabó Ferenc házát plébánia és rendház létrehozása céljából. Előbbi funkciót máig őrzi az épület.

A ház nevezetes napja volt 1707. március 28-a, amikor is a Vásárhelyen tartott utolsó erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választotta. E napon a Vártemplomban rendezett gyűlés után az új uralkodó e ház emeletén fogadta a gratuláló küldöttségeket.

(A leírás Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei c. munkája nyomán készült.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-03-12 13:50:33