Keresztelő Szent János templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 32,755'

Hosszúság (lon):

E 24° 33,833'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Marosvásárhely, Rózsák tere

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A marosvásárhelyi misszió elindítására 1702-ben Kolozsvárról jezsuita szerzetesek érkeztek, akik 1728-ban elkezdték a jelenlegi plébániatemplom építését. 1750. október 4-én báró Sztojka Zsigmond Antal püspök felszentelte a templomot.
A jellegzetes „jezsuita, Il Gezu” típusú tömeg egyik fő jellegzetessége a széles toronyállás. A Rózsák terére néző főhomlokzat zárt megjelenésű, egyszerűen tagolt. A tornyok közötti falmezőt volutás oromfal koronázza. A toronytesteken kialakított szoborfülkékben a jezsuita rend két jelentős személyiségéről, Loyolai Szent Ignácról és Xavéri Szent Ferencről készített kőszobrokat helyeztek el.
A fiókos dongaboltozattal fedett, téglalap alaprajzú hajóhoz két oldalról három-három kápolna csatlakozik. Az egyenes záródású, négyszögű szentélyt két oldalról a sekrestye és a kápolna, az emeleten pedig oratóriumok határolják. A kápolnák és az oratóriumok fölött oldalkarzatok húzódnak.
1728–1748 között Konrad Hammer, Schwalbachból származó kőműves irányítja a Valentinus Scherzer által tervezett jezsuita templom építését. Az épület mind az alaprajz, mind pedig a részletformák tekintetében mintaképévé vált a később épülő erdélyi templomoknak.
A nyugodt arányú, tágas belső tér a 18. század közepén dísztelenebb volt. A falak fehérre voltak meszelve. 1900-ban Szirmai Antal barokk előképekre visszavezethető mennyezetképeket festett a templom boltozataira. A szentély boltozatán Paul Veronese Királyok imádása festményének a másolatát készítette el, valamint négy egyházatya (Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Jeromos) portréját. A hajó dongaboltozatán Mária mennybevételét, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit portréit örökítették meg.
A berendezés hangsúlyos eleme a szentély keleti falát teljesen kitöltő főoltár. A főoltárt a 18. század két kiemelkedő művészegyénisége Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall készítették, gróf Haller János és neje, Daniel Zsófia, megrendelésére 1755-ben. A két művész alkotása a szószék is, amely gróf Bethlen Miklós adománya. Úgy a főoltár, mint a mellékoltárok (Szent László oltár, Szent József oltár, Nepomuki Szent János oltár, Szent Kereszt oltár, Szent Antal oltár) az erdélyi barokk alkotások legszebb emlékei közé tartoznak. A kimagasló művészi értéket képviselő oltárképek – Jézus megkeresztelkedése (a főoltáron), Szent László vizet fakaszt a sziklából, Szent Jószef a kis Jézussal, Nepomuki Szent János hódolva a megfeszített Krisztus előtt, Mária Magdolna a keresztrefeszített Jézussal – Michael Angelo Unterberger munkái.
Az oldalkápolnák nyílásaiban elhelyezett festett üvegablakokat a grottaui Türcke cég készítette 1898-ban. Ábrázolt témák: Szent László vizet fakaszt a sziklából, Magna Domina Hungarorum, Az örmény király megkeresztelése, Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust. Az oratórium szentély felöli üvegablakain Jézus és a kisdedek, Immaculata, Szent Péter apostol és Szent Pál apostol láthatók.
(Márton Judit nyomán)

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-07-14 12:08:15