Református templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 49,827'

Hosszúság (lon):

E 23° 1,412'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kalotadámos, Fő utca

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Kalotadámos a honfoglalás óta királyi birtok, a 14. században a közeli Sebesvár urának a tulajdona. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond a sebesvári királyi birtokot a Tomaj nemzetségből származó losonczi Bánffy család tulajdonába adta, akik az első világháborút követő földreformig Kalotaszeg legjelentősebb világi birtokosai voltak.
A falu első templomát a 13.-14. században emelhették, ám az elmúlt századok során többször átépítették, bővítették. Valószínű, hogy a hajó – a félköríves diadalívvel, s egy később elbontott ismeretlen alaprajzú szentéllyel együtt – még a 13. században épült. Jóval bizonytalanabb a hajó szélességével épült ma látható szentély építési ideje. A szentélyfej sokszögzáródású, ám meglehetősen szabálytalan és aszimetrikus, valamint –a részletformák nélküli szentségtartó fülke kivételével – középkori részleteket sem nagyon mutat. Így annak építési ideje a 14.-16. századok között (de még a hitváltás elött) bármikor elképzelhető. Erről csak módszeres falkutatás adhatna bizonyosságot, így csak egyszerű sejtésnek tekinthető egy 15. századi keltezés.
Ami az írott források alapján viszont bizonyos; az épület ma látható formáját 1701-ben nyerte el. A talán eredetileg is síkmennyezetes templom nyugati homlokzata előtt ekkor cserélték fel például a fa harangtornyot a mai téglából épült toronnyal. A kialakult épülettömeg mindenesetre különös – bár nem egyedülálló (pl.: Bánffyhunyad, ref. templom) – formát mutat. E szerint a szentély tetőzetének gerincvonala kissé magasabban van a hajóénál. A tornyot koronázó galériás négy fiatornyos Kalotaszegre oly jellemző, magasba törő toronysisak a 18. század utolsó harmadában készült. A szép kilátást nyújtó toronyban található harangot 1872-ben a kolozsvári Andrásovszky János műhelyében öntötték.
Gazdag faberendezése több korszak munkájának eredménye.
Az 1701. évi megújítás idején a templomban dolgozott a segesvári illetőségű „Felvinci” mester képíró, akihez a szószékkorona hangvetőjének és a nyugati karzat két kazettájának kifestése köthető. („Felvinci” mester készítette a közeli bánffyhunyadi ref. templom hajójának kazettás mennyezetét is.)
A Példabeszédek könyvéből vett mondattal díszített úrasztalát, a szószékkosarat, a déli bejárati ajtót, és felújította a szószékkoronát már Umling Lőrinc készítette 1746-ban, illetve 1753-ban. Az állatábrázolásokban, és szimbolikus jelenetekben gazdag festett mennyezetet már 1774-ben végezte el kisebbik fiával Umling Jánossal, akinek stílusa a kazettákon már sokkal meghatározóbb. Ekkor készült a keleti karzatmellvéd és az énekmutató tábla is. Az orgona ismeretlen mester munkája 1813-ból.

/”Erdélyi falképek és festett faberendezések” – Lángi József, Mihály Ferenc – vonatkozó szócikke nyomán/

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-12-13 17:03:08