Református templom
Forrás: www.bjmures.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,437'
Hosszúság (lon):
E 24° 50,983'
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Petru Maior u. 66 sz.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
1248-ban Gurgenként jelentkezik az okiratokban, később, 1329-ben Gurghyn, 1453-ban Zenthemreh és 1602-ben Szent Imre néven. Nevének előtagja vagy az 1281-ben adatolt és talán német eredetű Gergen személynévvel, vagy egy török közszóval függ össze, melynek párhuzama az oszmán-török gürgen agaçi (\'gyertyánfa\'). A Görgény vára alatt kialakult település a középkortól a 19. századig mezőváros volt, országos vásárokkal, és a 17. század közepétől az akkor 22 falut számláló görgényi uradalom székhelye. Torda, 1876-től Maros-Torda vármegyéhez tartozott, az 1850-es években járási székhely volt. 1641-től évszázadokon át a református egyház megyeszékhelye is volt. Iskolájáról 1709-ből való az első adat. 1881-ben I. Ferenc József trónörököse, Rudolf herceg kapja meg az uradalmat, aki híres vadászatokat szervez a környéken, s ezek céljára alakítja át a település kastélyát.
Plébániatemplomáról az első adat a falu nevében jelentkezik: Szentimrének csak templomáról nevezhették el. Korára vonatkozóan alapul szolgál a református templom tornya alatti bejárat falában elhelyezett sírkőfelirat is, amely még korábbi időre mutat: „Ante festum Pentekostes obiit nobilis virgo Elisabeth de Runczicz Morava hic sepulta. Anno 1300”. A templomról közvetve ad hírt az a tény, hogy 1591-ben Báthori Zsigmond megerősíti hivatalában Tamásfalvi Zsigmond református prédikátort, akinek kötelessége, hogy a várban levő várkápolnában is szolgáljon. A régi templom alapjaira 1758–1760-ban új református templomot építenek.
Forrás:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek. Gyulafehérvár, 2000.
Székely Ferenc: Görgény története. 1860.
Plébániatemplomáról az első adat a falu nevében jelentkezik: Szentimrének csak templomáról nevezhették el. Korára vonatkozóan alapul szolgál a református templom tornya alatti bejárat falában elhelyezett sírkőfelirat is, amely még korábbi időre mutat: „Ante festum Pentekostes obiit nobilis virgo Elisabeth de Runczicz Morava hic sepulta. Anno 1300”. A templomról közvetve ad hírt az a tény, hogy 1591-ben Báthori Zsigmond megerősíti hivatalában Tamásfalvi Zsigmond református prédikátort, akinek kötelessége, hogy a várban levő várkápolnában is szolgáljon. A régi templom alapjaira 1758–1760-ban új református templomot építenek.
Forrás:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek. Gyulafehérvár, 2000.
Székely Ferenc: Görgény története. 1860.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-02 17:40:34
Közeli objektumok
Bornemissza-kastély (0.747 km)
Görgény vára (1.216 km)
Református templom (5.894 km)
Idecs vára (6.395 km)
Templomrom (9.786 km)
Református templom (10.014 km)
Evangélikus templom (11.143 km)
Református templom (11.539 km)
Kemény-kastély (11.569 km)
Református templom (11.580 km)

