Püspöki palota

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 47,550'

Hosszúság (lon):

E 22° 52,700'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

SM-II-m-A-05201

Típus:

Egyházi középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

Satu Mare

A település magyar neve:

Szatmárnémeti

A település német neve:

Sathmar

A település latin neve:

Cím:

Szatmárnémeti, Széchenyi utca (ma 1918. december 1) 2.

Egyéb adat:

Szatmár megye névadó települése a Szatmári Római Katolikus Püspökség székhelye volt. A püspökség első épülete a Kálvária-templom szomszédságában állt, amelyet a Királyi Katolikus Főgimnázium építésekor, 1912-ben bontottak el. Az új püspöki palotát 1805-ben kezdték el építeni, Josef Bittheuser, a Károlyi család udvari építészének tervei alapján.

Rövid leírás:

Az U-alakú klasszicista stílusú épületnek először a két oldalszárnya épült fel. Ezek már 1809-re elkészültek, a főszárny elkészítése azonban még hosszú időt vett igénybe. A belső udvaros épület főhomlokzata 1837 és 1840 között készült el. A földszintes épület homlokfalai egységes kiképzést mutatnak. A főhomlokzat háromtengelyes, a koronázópárkány felett timpanonnal lezárva. Eredetileg az orommezőben plasztikai díszítés volt látható. A kosáríves főbejárati rész kissé kiugrik a fal síkjából. Az első emeleten a félköríves ablakok korintoszi fejezetű pilaszterekkel tagoltak. Itt található az épület legreprezentatívabb helyisége, a díszterem, ahova egy faragott kőkorlátokkal díszített lépcsőház vezet. A díszterem falain az egyházmegye püspökeinek portréi kaptak helyet. Különlegesek a falakon és mennyezeten megjelenő aranyozott stukkó-ornamenesek is.
Ezen az első emeleti szinten alakították ki a püspöki magánkápolnát is, amelyet 1904-ben Foerk Ernő tervei alapján átalakítottak. Az átalakításokkal készültek el belső, ólomkeretes ablakai és a kazettás mennyezet is. Érdekessége a kápolnának, hogy a hagyomány szerint itt esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A kápolna 1952 és 1990 között befalazva állt, annak kibontása után 1991-ben újraszentelték.
A püspöki palotában található az egyházmegyei levéltár, és a püspöki könyvtár, majd itt kapott helyet a püspöki képtár gyűjteményének jelentős része is.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-02-11 06:33:26

Az adatlap forrása:

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.