Maroseperjesi (kelmáki) vár
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 5,250'
Hosszúság (lon):
E 21° 53,116'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól északra, a Maros árterében lévő dombon
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Lippától keletre, kb. 20 km-re, a Bánság északkeleti részében, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lippai-hegycsoport területén, az itt nyugatra tartó Maros bal partjától mintegy 0,5-1 km-re fekszik Maroseperjes (Chelmac) község. A falutól északi irányban, kb. 1,5 km-re, a Maros déli partján, az ártérből kissé kiemelkedő halmon fekszik a maroseperjesi vár.
A vár építésének ideje homályba vész. A 15. században az itteni birtokos Patócsi-családé volt. Később, a Patócsiak férfiágának kihaltával Pethő és Kerecsényi László gyulai várkapitányok kapták adományképpen. A 16. század közepén a török foglalta el. 1595. aug. 13-án Borbély György karánsebesi bán az erdélyi katonákkal megerősített aradi és zarándi nemesség élén bevette Facsádot, majd a vár felmentésére érkező temesvári pasa seregét is szétverte. E hír hallatán az eperjesi török őrség nem merte bevárni az erdélyiek seregét; az erődítményt felgyújtották és elvonultak.
A szabálytalan trapéz alakú vár hajdan, mint egy sziget, 1,5-2 méter relatív magasságban emelkedett a Maros ártere fölé. Napjainkban különösen a déli és nyugati oldalán még jelentős kőfalai állnak. Az északi és északkeleti oldalon a sűrű bozót miatt a falmaradványok alig követhetők. A falakkal körülvett terület 40 m x 20 m. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett, ahol kaputorony maradványait találjuk. A várfal déli oldala előtt egy kimélyített, farkasveremhez hasonló terület van, amelyre a várfalban háromosztású lőrés nyílik. A vár nyugati oldala mellett egy kövezett gyalogút halad el a Maros irányába. Ennek az útnak a keleti oldalán, kb. 3 méter magasságban áll a vár külső fala. Az ösvény nyugati felében egy toronyépület sarokfalának darabját találjuk. A vár belső területén, a déli oldalon egy boltozatos pincehelyiség falait és boltívindításait figyelhetjük meg. Ebből a helyiségből néz déli irányba a fent említett háromosztatú lőrés. Kisebb faldarabokat a vár délkeleti és keleti oldalán is felkutathatunk a sűrű bozótban.
A leírás forrása: varak.hu
A vár építésének ideje homályba vész. A 15. században az itteni birtokos Patócsi-családé volt. Később, a Patócsiak férfiágának kihaltával Pethő és Kerecsényi László gyulai várkapitányok kapták adományképpen. A 16. század közepén a török foglalta el. 1595. aug. 13-án Borbély György karánsebesi bán az erdélyi katonákkal megerősített aradi és zarándi nemesség élén bevette Facsádot, majd a vár felmentésére érkező temesvári pasa seregét is szétverte. E hír hallatán az eperjesi török őrség nem merte bevárni az erdélyiek seregét; az erődítményt felgyújtották és elvonultak.
A szabálytalan trapéz alakú vár hajdan, mint egy sziget, 1,5-2 méter relatív magasságban emelkedett a Maros ártere fölé. Napjainkban különösen a déli és nyugati oldalán még jelentős kőfalai állnak. Az északi és északkeleti oldalon a sűrű bozót miatt a falmaradványok alig követhetők. A falakkal körülvett terület 40 m x 20 m. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett, ahol kaputorony maradványait találjuk. A várfal déli oldala előtt egy kimélyített, farkasveremhez hasonló terület van, amelyre a várfalban háromosztású lőrés nyílik. A vár nyugati oldala mellett egy kövezett gyalogút halad el a Maros irányába. Ennek az útnak a keleti oldalán, kb. 3 méter magasságban áll a vár külső fala. Az ösvény nyugati felében egy toronyépület sarokfalának darabját találjuk. A vár belső területén, a déli oldalon egy boltozatos pincehelyiség falait és boltívindításait figyelhetjük meg. Ebből a helyiségből néz déli irányba a fent említett háromosztatú lőrés. Kisebb faldarabokat a vár délkeleti és keleti oldalán is felkutathatunk a sűrű bozótban.
A leírás forrása: varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-04-06 19:13:42
Közeli objektumok
Krassófő vára (13.673 km)
Középkori templom maradványai (18.966 km)
Illyéd vára (19.082 km)
Középkori nemesi központ maradványai (20.018 km)
Török-híd (22.250 km)
Kövesd vára (35.017 km)
Lazarović-kastély (nagykastély) (39.238 km)
Lazarović-kastély (kiskastély) (39.285 km)
Miháld vára (42.904 km)
Versec (Érdsomlyó) vára (44.161 km)

