Krassófő vára
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 12,629'
Hosszúság (lon):
E 21° 53,429'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól északkeletre, a Krassó folyó fölé emelkedő sziklamagaslaton.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Resicabányától D-re, a Szörényi (Bánsági) Érchegység Ny-i, a hozzátartozó Dognácskai-hegycsoport DK-i lábánál, az itt K-ről Ny-ra tartó Karas (Krassó) felső folyásánál fekszik Krassóvár (Caraşova) község.
A helység 1333-ban Karasov, 1334-ben Karaso, 1335- Karazow néven tűnik fel Várát 1323-tól említik. Királyi vár, Érsomlyó várának is nevezik, később a krassói (és azzal együtt a temesi) ispánság tartozéka. 1429-35 között a német lovagrend várai között sorolják fel. Albert óta (valószínileg 1439-től) Orbonász Györgyé és testvéréé, Vukasiné. 1448-ban már Hunyadi János kezén találjuk, kitől ekkor Brankovics despota váltságul kicsikarta. Utóbbi bírta 1451-ben, 1455-ben és 1458-ban is. Halálával úgy látszik, Mátyás király kezére került, aki 1472-ben Dóczi Péternek adományozta. Később, a vingárti Gerébek birtokába jutott. Pusztulásának ideje és oka ismeretlen.
Napjainkban a sziklás várhegyen 1–3 m-es falai láthatók az egykori erősségnek. A várfalak elsősorban a hegykúp É – ÉNy-i oldalán láthatók, ahol helyiségek nyomai ismerhetők fel. Az ÉNy-i oldalon sziklába vájt kettős árkot figyelhetünk meg. A romterületet nagy bozótos borítja.
A leírás forrása: www.varak.hu
A helység 1333-ban Karasov, 1334-ben Karaso, 1335- Karazow néven tűnik fel Várát 1323-tól említik. Királyi vár, Érsomlyó várának is nevezik, később a krassói (és azzal együtt a temesi) ispánság tartozéka. 1429-35 között a német lovagrend várai között sorolják fel. Albert óta (valószínileg 1439-től) Orbonász Györgyé és testvéréé, Vukasiné. 1448-ban már Hunyadi János kezén találjuk, kitől ekkor Brankovics despota váltságul kicsikarta. Utóbbi bírta 1451-ben, 1455-ben és 1458-ban is. Halálával úgy látszik, Mátyás király kezére került, aki 1472-ben Dóczi Péternek adományozta. Később, a vingárti Gerébek birtokába jutott. Pusztulásának ideje és oka ismeretlen.
Napjainkban a sziklás várhegyen 1–3 m-es falai láthatók az egykori erősségnek. A várfalak elsősorban a hegykúp É – ÉNy-i oldalán láthatók, ahol helyiségek nyomai ismerhetők fel. Az ÉNy-i oldalon sziklába vájt kettős árkot figyelhetünk meg. A romterületet nagy bozótos borítja.
A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-10-26 13:21:33
Közeli objektumok
Maroseperjesi (kelmáki) vár (13.673 km)
Kövesd vára (22.655 km)
Török-híd (24.717 km)
Középkori templom maradványai (30.109 km)
Középkori nemesi központ maradványai (31.099 km)
Illyéd vára (31.965 km)
Zsidovin vára (33.822 km)
Lazarović-kastély (nagykastély) (38.435 km)
Lazarović-kastély (kiskastély) (38.451 km)
Sebestorony (41.225 km)

