Mária mennybemenetele római katolikus székesegyház

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,480'

Hosszúság (lon):

E 20° 31,540'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A fő tértől északnyugatra, a Betléri (Betliarská) utca elején

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Rozsnyó, a jeles bányaváros (a környéken aranyat, ezüstöt és vasat bányásztak), 1291 óta az esztergomi érsek tulajdona volt. III. András király Monoszló Lodomér érseknek adományozta az osztrák Albert herceg elleni harcban nyújtott segítségéért. 1776-tól katolikus püspöki székhely.

1304-ben készült el gótikus stílusban a város plébániatemplomaként. Az eredeti gótikus berendezésből csak a (meglehetős neogótikus átalakításon átesett) nyugati karzat és az 1507-ből származó, tíz méter magas, kőből faragott pasztofórium maradt meg. A székesegyház a 16. és 17. században több szerkezeti átalakításon esett át. A belső teret leginkább a neogótikus stílusú átalakítások jellemzik. A templom szabálytalan, kéthajós alaprajzával, a poligonális lezárásával. A szentély késő gótikus bordás boltozattal fedett. A főhajó fölött csillag boltozatok láthatóak.

A templomhajó északi oldalához illeszkedő Szent Kereszt kápolna nyugati portálja egy 1516-ból származó jelentős reneszánsz emlék, amelyen Bakócz Tamás esztergomi érseknek, a híres művészetpártolónak a címerét láthatjuk. Ő volt az, aki meglehetős hatással volt a templom pompás átépítésére a 15.és a 16. század fordulóján. 1776 után ennek az úgynevezett Bakócz-kápolnának a terét két szintre osztották, hogy helyet adjanak egy sekrestyének, egy könyvtárnak és egy kis kápolnának.

A berendezés az 1776 utáni időszakból származik, amikor a templom székesegyházzá vált. A főoltárt, a szószéket és a kanonoki stallumokat Gode József szobrász helyi műhelyében készítették, aki a pozsonyi Gode Lajos szobrásznak volt a fia, ki R. Donner követője volt. A főoltárkép – Tiziano Szűz Mária mennybemenetele című festményének másolata – újabb keletű.

Különösen figyelemre méltó a templm szentélyében őrzött, nagyon értékes Mettercia című késő gótikus táblakép 1513-ból, amely Szent Annát ábrázolja Szűz Máriával és a kis Jézussal. Szent Anna kultuszát a német bányászok hozták magukkal e vidékre (ellentetben a szlovák és magyar bányászok tipikus védőszentjével, Szent Barbarával). A festmény hátterében a bányászat és az ércfeldolgozás folyamatai láthatók. A Szentlélek galamb alakban lebeg Jézus felett, és az Atya van legfelül, a fán angyalok játszanak mennyei zenét.

A rozsnyói székesegyház déli főbejáratának faragott kő portálján a "Veronika kendője" motívum látható, kőből kifaragva. (Szent Veronika Jézusnak adott kendőjén Krisztus véres arcának lenyomata látható.)

1836-ban a déli oldalhajó Szent Anna kápolnáját Szent Neito kápolnájává alakították, akinek ereklyéit Rómából hozták ide.

A templom mellé 1776-1779-ben Mayer János rozsnyói építőmester tervei alapján különálló harangtornyot építettek ami a város nevezetessége, a helyi ún.gömöri-klasszicizmus egyik példája. Ma három harang található benne.

A leírás forrása: www.gotickacesta.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2022-09-19 00:44:39