Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,332'

Hosszúság (lon):

E 21° 15,981'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Az egykor önálló település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Árpád-kori magyar falu, Zsebes központi, kissé miemelkedő részén valamikor a 13. század második felében kis méretű, román stílusú templomot építettek. A kőből épült templomnak téglalap alaprajzú, sík mennyezetes hajója és egyenes záródású szentélye volt. Az épület sarkait kváderkövekből rakták fel.

A 15-16. század fordulóján a templomot átépítették kései gótikus stílusban. Ennek során a korai szentély helyén, azt lebontva, egy annál lényegesen nagyobb, egészen speciális, ék alakú alaprajzú záradékkal rendelkező, gótikus, támpilléres szentélyt építettek, ennek északi oldalán sekrestyével. A hajó román kori félköríves záradékú déli kapuját befalazták és a nyugati oldalon építettek új templombejáratot. Ugyanekkor az egész templom falazatát meg is magasították és nyugati sarkait támpillérekkel erősítették meg.

A 18. században a szentély boltozatát lebontották, falait a hajó magasságáig emelték és az egész templom sík mennyezetet és egységes tetőzetet kapott. A nyugati, gótikus kaput ekkor elbontották.

1863-ban a templom leégett. A helyreállítás során több kisebb-nagyobb változtatást eszközöltek az épületen, melyek közül a legfontosabb egy nyugati oldali harangtorony felépítése volt.

A templom mérete a helyi hívek létszámához képest a 20. század végére más kicsinek bizonyult. Így a helyi hívek 1990-ben lerakták egy új, a fennálló templom jelentős bontásával és a maradék átépítésével járó, új templom alapkövét, amelyet az ez évben Csehszlovákiában járó Szent II. János Pál pápa is megszentelt.

Az 1992-ben elkezdődött munkálatok során a műemlékvédők véletlenül értesültek a lebontásra szánt templomrészek falaiban előkerült, román kori részletekről. Ezután történhetett meg a templom régészeti és építéstörténeti kutatása. A beavatkozásnak így "csak" a nyugati torony és a hajófal esett áldozatul, a bővítés pedig az eredeti tervektől jelentősen eltérő módon valósult meg. Megmenekült viszont a középkori részleteket őrző szentély éppúgy, mint a déli hajófal román kori, kőkeretes kapuja. A templom viszont így is rendkívül disszonáns építészeti összképpel rendelkezik.

Az adatok és képek forrása: Š. Podolinský, www.apsida.sk

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-10 18:39:45