II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 23,348'
Hosszúság (lon):
E 21° 42,310'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu déli szélén álló várkastély nyugati homlokzata előtt, a parkban.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország vezérlő fejedelme, egyik legnagyobb földbirtokosa, az 1703-11. között lezajlott, Habsburg-ellenes szabadságharc vezetője Hazánk történelmének kiemelkedő személyisége a hagyomány szerint 1674-ben a Borsi faluban álló Zeleméri-Rákóczi várkastélyban született. Ez az oka annak, hogy Borsi megkülönböztetett helyet foglal el a magyar kultúrtörténetben. A község nagy szülöttjét annak születési helye közelében ábrázoló köztéri szobor története azonban mégsem itt kezdődött. A szobor kivételes történetében, mint cseppben a tenger, meglátható a felvidéki magyarság fordulatokkal, örömökkel és tragédiákkal teljes 20. századi történelme.
A 19-20. század fordulóján egész Rákóczi-kultusz alakult ki Magyarországon, melynek csúcsa a fejedelem és bujdosó társai hamvainak 1906-os hazahozatala és ünnepélyes újratemetése volt. E lendület, persze, tovább is tartott. Így történt ez Zólyomban is, ahol a város fő terén, 1907-ben állították fel Mayer Ede szobrász Rákóczit ábrázoló szobrát. Az életnagyságnál nagyobb arányú, bronzból öntött, részletgazdag, realisztikus alkotás előképe Mányoki Ádám jól ismert, a fejedelmet ábrázoló olajfestménye volt.
1920-ban a Trianont követő impériumváltáskor a szobrot ledöntötték. A végső megsemmisülést jelentő beolvasztástól egy épp jókor jó helyen volt, bátor magyar teherautó-sofőr jóvoltából ekkor szerencsésen megmenekült: talpraesett megmentője a zólyomi vár pincéjébe szállította és eldugta a ledöntés során kis mértékben meg is sérült szobrot. A lassan feledésbe merülő alkotást Balassa Géza régész ismerte fel, aki 1941-ben Zólyomban muzeális gyűjtemény alapítását kezdeményezte, majd később, a világháború után a vár kutatását irányította. Az 1960-as években az alkotás \"kiszabadult\" a pincéből, de \"természetesen\" a fő térre nem kerülhetett vissza, így a füleki (!) vármúzeum előtt álldogált. Próbáltak ugyan megfelelőbb, végleges helyszínt találni az alkotásnak, de ez sokáig nem sikerült. (A csehszlovák kommunista kultúrpolitika ambivalensen kezelte Rákóczit és történelmi szerepét: egyfelől magyar volt és nemesi származású, vagyis \"feudális elnyomó\", másrészt mégiscsak \"forradalmár\", még ha nem is pont lenini értelemben...) Végül - amint azt a borsi kastélyba látogatók önzetlen és lelkes \"tárlatvezetője\", Kázmér István az érdeklődőknek el is mondja, egy újabb véletlen, egy Borsiból Fülekre került tisztviselő közreműködésével juthatott a Rákóczi-szobor a fejedelem születésének helyszínére. Itt egy nagyon egyszerű, mondhatni: igénytelen beton posztamensen, de mégis csak közterületen 1969-ben újra felállíthatták Mayer Ede - ekkor még a \'20-as ledöntés sérüléseit viselő szobrát. E sérülést - a kucsmáról letörött a kócsagtoll - 2008-ban pótolták.
Reméljük, a közeljövőben újraindul a magyar-szlovák együttműködésben pár éve elindult, de sajnálatos módon leállt kastélyfelújítási munka is. Ma a szobor hátterének kulisszája a vakolatlan, romos épület...
A 19-20. század fordulóján egész Rákóczi-kultusz alakult ki Magyarországon, melynek csúcsa a fejedelem és bujdosó társai hamvainak 1906-os hazahozatala és ünnepélyes újratemetése volt. E lendület, persze, tovább is tartott. Így történt ez Zólyomban is, ahol a város fő terén, 1907-ben állították fel Mayer Ede szobrász Rákóczit ábrázoló szobrát. Az életnagyságnál nagyobb arányú, bronzból öntött, részletgazdag, realisztikus alkotás előképe Mányoki Ádám jól ismert, a fejedelmet ábrázoló olajfestménye volt.
1920-ban a Trianont követő impériumváltáskor a szobrot ledöntötték. A végső megsemmisülést jelentő beolvasztástól egy épp jókor jó helyen volt, bátor magyar teherautó-sofőr jóvoltából ekkor szerencsésen megmenekült: talpraesett megmentője a zólyomi vár pincéjébe szállította és eldugta a ledöntés során kis mértékben meg is sérült szobrot. A lassan feledésbe merülő alkotást Balassa Géza régész ismerte fel, aki 1941-ben Zólyomban muzeális gyűjtemény alapítását kezdeményezte, majd később, a világháború után a vár kutatását irányította. Az 1960-as években az alkotás \"kiszabadult\" a pincéből, de \"természetesen\" a fő térre nem kerülhetett vissza, így a füleki (!) vármúzeum előtt álldogált. Próbáltak ugyan megfelelőbb, végleges helyszínt találni az alkotásnak, de ez sokáig nem sikerült. (A csehszlovák kommunista kultúrpolitika ambivalensen kezelte Rákóczit és történelmi szerepét: egyfelől magyar volt és nemesi származású, vagyis \"feudális elnyomó\", másrészt mégiscsak \"forradalmár\", még ha nem is pont lenini értelemben...) Végül - amint azt a borsi kastélyba látogatók önzetlen és lelkes \"tárlatvezetője\", Kázmér István az érdeklődőknek el is mondja, egy újabb véletlen, egy Borsiból Fülekre került tisztviselő közreműködésével juthatott a Rákóczi-szobor a fejedelem születésének helyszínére. Itt egy nagyon egyszerű, mondhatni: igénytelen beton posztamensen, de mégis csak közterületen 1969-ben újra felállíthatták Mayer Ede - ekkor még a \'20-as ledöntés sérüléseit viselő szobrát. E sérülést - a kucsmáról letörött a kócsagtoll - 2008-ban pótolták.
Reméljük, a közeljövőben újraindul a magyar-szlovák együttműködésben pár éve elindult, de sajnálatos módon leállt kastélyfelújítási munka is. Ma a szobor hátterének kulisszája a vakolatlan, romos épület...
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-18 17:34:33
Állapotjelentések
2014.06.22 12:33 ngabi állapot: 5 - koordináta: N 48° 23,346' E 21° 42,306' - egyéb






A szobor és környezete kifogástalan állapotban van, mindig van friss virág, vagy koszorú a talapzaton
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Zeleméry-Rákóczi várkastély (0.018 km)
Református templom (0.224 km)
Szent Joachim és Szent Anna templom romjai (1.310 km)
I. Világháborús hősi emlékmű (4.006 km)
Református templom (4.146 km)
Kármelhegyi Boldogasszony plébániatemplom (4.225 km)
Nagykövesd vára (8.322 km)
Református templom (9.078 km)