Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 23,348'

Hosszúság (lon):

E 21° 42,310'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Világi plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu déli szélén álló várkastély nyugati homlokzata előtt, a parkban.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország vezérlő fejedelme, egyik legnagyobb földbirtokosa, az 1703-11. között lezajlott, Habsburg-ellenes szabadságharc vezetője Hazánk történelmének kiemelkedő személyisége a hagyomány szerint 1674-ben a Borsi faluban álló Zeleméri-Rákóczi várkastélyban született. Ez az oka annak, hogy Borsi megkülönböztetett helyet foglal el a magyar kultúrtörténetben. A község nagy szülöttjét annak születési helye közelében ábrázoló köztéri szobor története azonban mégsem itt kezdődött. A szobor kivételes történetében, mint cseppben a tenger, meglátható a felvidéki magyarság fordulatokkal, örömökkel és tragédiákkal teljes 20. századi történelme.

A 19-20. század fordulóján egész Rákóczi-kultusz alakult ki Magyarországon, melynek csúcsa a fejedelem és bujdosó társai hamvainak 1906-os hazahozatala és ünnepélyes újratemetése volt. E lendület, persze, tovább is tartott. Így történt ez Zólyomban is, ahol a város fő terén, 1907-ben állították fel Mayer Ede szobrász Rákóczit ábrázoló szobrát. Az életnagyságnál nagyobb arányú, bronzból öntött, részletgazdag, realisztikus alkotás előképe Mányoki Ádám jól ismert, a fejedelmet ábrázoló olajfestménye volt.

1920-ban a Trianont követő impériumváltáskor a szobrot ledöntötték. A végső megsemmisülést jelentő beolvasztástól egy épp jókor jó helyen volt, bátor magyar teherautó-sofőr jóvoltából ekkor szerencsésen megmenekült: talpraesett megmentője a zólyomi vár pincéjébe szállította és eldugta a ledöntés során kis mértékben meg is sérült szobrot. A lassan feledésbe merülő alkotást Balassa Géza régész ismerte fel, aki 1941-ben Zólyomban muzeális gyűjtemény alapítását kezdeményezte, majd később, a világháború után a vár kutatását irányította. Az 1960-as években az alkotás \"kiszabadult\" a pincéből, de \"természetesen\" a fő térre nem kerülhetett vissza, így a füleki (!) vármúzeum előtt álldogált. Próbáltak ugyan megfelelőbb, végleges helyszínt találni az alkotásnak, de ez sokáig nem sikerült. (A csehszlovák kommunista kultúrpolitika ambivalensen kezelte Rákóczit és történelmi szerepét: egyfelől magyar volt és nemesi származású, vagyis \"feudális elnyomó\", másrészt mégiscsak \"forradalmár\", még ha nem is pont lenini értelemben...) Végül - amint azt a borsi kastélyba látogatók önzetlen és lelkes \"tárlatvezetője\", Kázmér István az érdeklődőknek el is mondja, egy újabb véletlen, egy Borsiból Fülekre került tisztviselő közreműködésével juthatott a Rákóczi-szobor a fejedelem születésének helyszínére. Itt egy nagyon egyszerű, mondhatni: igénytelen beton posztamensen, de mégis csak közterületen 1969-ben újra felállíthatták Mayer Ede - ekkor még a \'20-as ledöntés sérüléseit viselő szobrát. E sérülést - a kucsmáról letörött a kócsagtoll - 2008-ban pótolták.

Reméljük, a közeljövőben újraindul a magyar-szlovák együttműködésben pár éve elindult, de sajnálatos módon leállt kastélyfelújítási munka is. Ma a szobor hátterének kulisszája a vakolatlan, romos épület...

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-10-18 17:34:33