Görgei-alagút
Forrás: www.detektorweb.cz
Forrás: panoramio.com
Forrás: vypadni.sk
Forrás: www.detektorweb.cz
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 44,944'
Hosszúság (lon):
E 18° 59,908'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Közlekedési létesítmény
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől messze nyugatra, a Körmöci-hegység fő gerince alatt
Egyéb adat:
Az építmény szlovák neve: Görgeiho Tunel
Rövid leírás:
A Körmöci-hegység nyugati oldalának aljában, viszonylag sík terepen találjuk Körmöcbánya városát, míg a túlsó, keleti oldalon a hegységtől nem messze Besztercebánya épült fel. A még modern századunkban sem könnyen átszelhető hegység központi része annyira meredek, hogy 19. századi feljegyzések szerint még a helyiek is átkeléskor szét kellett szedjék szánjukat, azt a hátukon átcipelni a legmeredekebb részen, majd a túloldalt összerakni... Az egykor sziklás gerince alá, egy olyan ponton, ahol az jelentős mértékben elkeskenyedik, a hagyomány szerint a 14. században, amikor a környéken már európai jelentőségű bányászat folyt, a bányászok egy kb. 30-40 méter hosszú alagutat ástak. Ez volt hivatott megkönnyíteni a hegyen való átkelést, és ezen át jutott el a besztercei oldalon kitermelt arany a körmöcbányai királyi pénzverdébe. A bányászkodás átalakulásával, majd lehanyatlásával az eltelt évszázadok során az alagút is vesztett jelentőségéből és az 1830-as években részben be is omlott.
A helyszín az 1848-49-es szabadságharc felvidéki hadi eseményei kapcsán jutott újra történelmi szerephez. A magyar honvédség komáromi erődre támaszkodó, Görgei Artúr tábornok parancsnoksága alatt álló, ún. Feldunai Hadteste a tél elején azt a parancsot kapta, hogy vonuljon vissza a Tisza vonala mögé, hogy onnan az összpontosított magyar forradalmi sereg központi támadással semmisíthesse meg az ország központját és fővárosát is birtokló osztrák császári hadat. Mivel 1848 decemberében az osztrákok már elfoglalták Budát, Görgey Komáromból a felvidéki bányavárosokon átvonulva tervezte meg a Tiszához való kijutást. A több oszlopban előrenyomuló honvéd seregtesteket szorosan követték császári üldözőik, kisebb-nagyobb csatározásokba is keveredve velük. Míg a Görgei vezette fősereg több vesztes csata után, de mégis biztonságosan megérkezett Besztercebányára, addig a kimerült és pár napig Körmöcbányán erőt gyűjtő, Aulich Lajos ezredes által vezetett honvéd seregtestet körbevette és elszigetelte a túlerőben lévő ellenség. A rengeteg értékes hadianyagot, ágyúkat, tüzérségi muníciót szekereken szállító seregtest előtt a lehetséges utakat az erős tüzérséggel rendelkező, jól beásott császári sereg elállta. Görgeitől ill. Besztercebányától pedig a meredek s nagyobb tömeg, vagy szekerek számára járhatatlan Körmöci-hegység választotta el őket.
Ekkor jutott eszébe valakinek az ekkor épp járhatatlan alagút. Az utász képzettséggel is rendelkező Görgei parancsára az Aulich-hadosztály két utász százada egy nap megfeszített munkával újra kiásta, kiszélesítette és megfelelően alá is dúcolta a mindössze 2,5 m széles alagutat olyannyira, hogy azon 1849. január 24-én éjszaka az üldözői elől menekülő teljes hadosztály átkelhetett. Az utászok heroikus teljesítményének hála, sikeresen kitörtek a bekerítésből, megmentették a tüzérséget, a társzekereken magukkal hozott stratégiai készleteket, hadianyagot és egyesülni tudtak Görgei főseregével.
Az alagút - a hagyomány szerint - hadi eseményekben utoljára a 2. világháború idején játszott szerepet. A Besztercebánya környékén jelentős erőkkel rendelkező, csehszlovák antifasiszta partizánok állítólag hatalmas nemesfém készletet rejtettek el benne.
A háború után a járat többször beomlott, legutóbb 2014-ben. Újbóli helyreállítására 2016-ban került sor.
Az alagúton, amely ma Görgei Artúr tábornok nevét viseli, a sárga turistajelzés vezet keresztül. Megközelíteni legkönnyebben a közeli Szkalka sícentrum felől, jelzett turistaúton lehet.
A helyszín az 1848-49-es szabadságharc felvidéki hadi eseményei kapcsán jutott újra történelmi szerephez. A magyar honvédség komáromi erődre támaszkodó, Görgei Artúr tábornok parancsnoksága alatt álló, ún. Feldunai Hadteste a tél elején azt a parancsot kapta, hogy vonuljon vissza a Tisza vonala mögé, hogy onnan az összpontosított magyar forradalmi sereg központi támadással semmisíthesse meg az ország központját és fővárosát is birtokló osztrák császári hadat. Mivel 1848 decemberében az osztrákok már elfoglalták Budát, Görgey Komáromból a felvidéki bányavárosokon átvonulva tervezte meg a Tiszához való kijutást. A több oszlopban előrenyomuló honvéd seregtesteket szorosan követték császári üldözőik, kisebb-nagyobb csatározásokba is keveredve velük. Míg a Görgei vezette fősereg több vesztes csata után, de mégis biztonságosan megérkezett Besztercebányára, addig a kimerült és pár napig Körmöcbányán erőt gyűjtő, Aulich Lajos ezredes által vezetett honvéd seregtestet körbevette és elszigetelte a túlerőben lévő ellenség. A rengeteg értékes hadianyagot, ágyúkat, tüzérségi muníciót szekereken szállító seregtest előtt a lehetséges utakat az erős tüzérséggel rendelkező, jól beásott császári sereg elállta. Görgeitől ill. Besztercebányától pedig a meredek s nagyobb tömeg, vagy szekerek számára járhatatlan Körmöci-hegység választotta el őket.
Ekkor jutott eszébe valakinek az ekkor épp járhatatlan alagút. Az utász képzettséggel is rendelkező Görgei parancsára az Aulich-hadosztály két utász százada egy nap megfeszített munkával újra kiásta, kiszélesítette és megfelelően alá is dúcolta a mindössze 2,5 m széles alagutat olyannyira, hogy azon 1849. január 24-én éjszaka az üldözői elől menekülő teljes hadosztály átkelhetett. Az utászok heroikus teljesítményének hála, sikeresen kitörtek a bekerítésből, megmentették a tüzérséget, a társzekereken magukkal hozott stratégiai készleteket, hadianyagot és egyesülni tudtak Görgei főseregével.
Az alagút - a hagyomány szerint - hadi eseményekben utoljára a 2. világháború idején játszott szerepet. A Besztercebánya környékén jelentős erőkkel rendelkező, csehszlovák antifasiszta partizánok állítólag hatalmas nemesfém készletet rejtettek el benne.
A háború után a járat többször beomlott, legutóbb 2014-ben. Újbóli helyreállítására 2016-ban került sor.
Az alagúton, amely ma Görgei Artúr tábornok nevét viseli, a sárga turistajelzés vezet keresztül. Megközelíteni legkönnyebben a közeli Szkalka sícentrum felől, jelzett turistaúton lehet.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-09-24 01:28:33
Közeli objektumok
Jozef Gregor Tajovský szülőháza (5.192 km)
Bányászházak (7.103 km)
Szent András templom (7.581 km)
Immaculata szobor (7.598 km)
Szent Katalin templom (7.617 km)
Egykori városháza (7.617 km)
Óratorony (7.636 km)
Polgárház (7.696 km)
Pénzverde (7.717 km)

