Pénzverde

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 42,322'

Hosszúság (lon):

E 18° 54,999'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kutnahorská ul. 2.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Körmöcbánya városi rangra emelése (Károly Róbert) annak volt köszönhető, hogy a kiterjedésében legnagyobb magyar pénzverő- és bányászkamara a várost választotta székhelyéül. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben firenzei fiorino d\\\'oro mintájára az aranyforintok verése. Ezeket később dukátnak nevezték (a hasonlóan firenzei mintára készülő velencei ducatus d\\\'oro nevéből; a ducatus itt a dózséra utal). A 14. század évtizedeiben a bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente.

A 16. században, a stratégiailag meggyengült Magyar Királyságtól a Thurzók és Fuggerek vették át a körmöci bányák termelési jogát. A törökök többször ostromolták, ám a jól védhető várost elfoglalni nem tudták.

A pénzverdét a 15. században költöztették a városfalakon belülre, a ma is pénzverdeként ismert épületbe. Itt működött egészen 1986-ig. (Az épületben ma csupán az emlékérmek gyártása folyik. Az első, tudottan Körmöcbányán vert emlékérem II. Lajos király koronázása alkalmából készült 1508-ban.) Az itt használt első pénzverőgép 1565-ből származik.

A középkori eredetű egyemeletes épületet az idők során többször átépítették. Jelenlegi mértéktartóan neoreneszánsz jellegű építészeti arculatát az 1881-1889 közötti átépítésekor nyerte el. A legutóbbi helyreállítás során a Kutnahorská utcai homlokzaton középkori részleteket is bemutattak.

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-08-03 14:50:27