Faépítészeti tanösvény

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 20,466'

Hosszúság (lon):

E 20° 8,226'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Világi együttes

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Jurgów 215, 34-532

Egyéb adat:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

Rövid leírás:

A Szepesgyörkén található faépítészeti tanösvénynek három állomása van. Az első a Szent Sebestyén és Rózsafüzér Boldogasszony templom, amelyről külön adatlap készült. A második a Solty-tanya, ahová ezen adatlap koordinátái is mutatnak. A tanya, amely egy lakóház és gazdasági épületek együttese, a 19-20. századi szerény szepesi parasztgazdaságok emlékét őrzi és mutatja be. Az első adatunk a létezéséről 1861-ből ismert. Egészen az 1970-es évekig lakott volt, ekkor tulajdonosaik korszerűbb házba költöztek, a tanyát pedig 1982-ben megvásárolta a zakopánei Tátra Múzeum. A három helyiségből álló lakóház (előszoba, szoba, éléskamra), valamint a gazdasági épületek is korszak berendezési tárgyait őrzik.

A tanösvény harmadik eleme a Podokólne-tisztáson található pásztorkunyhókból és istállókból álló komplexum. Az épületek jelenleg a település lakóinak a tulajdonában vannak, állapotuk romló.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-05-27 12:56:34