Evangélikus erődtemplom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 10,810'
Hosszúság (lon):
E 25° 5,060'
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A falu központjában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Erked falu 1341-ben Erded, 1360-ban villa Erkud, 1488-ban Ergetten, 1508-ban Erketten, 1532-ben Erckten néven fordul elő az oklevelekben.
A XIII. században épül román kori háromhajós bazilikatemploma. A XV. században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is. A hajó lapos mennyezetét és a szentély keresztboltozatát gótikussal helyettesítik. Az oldalhajók lebontásakor az árkádok terét befalazzák. Ekkor kapnak gótikus formát az ablakok és a kapu is. A főhajóhoz utólag, a XIV. század végén torony épül. 1500 körül vastag falköpennyel erősítik, befalazva a déli és északi árkádok nyílását. A befalazott nyugati kapu helyett délen új kaput nyitnak, mely késő gótikus és reneszánsz átmenetet képvisel. Az oldalhajókat lebontják. A szentélyben háromíves késő gótikus papi ülőfülke van.
Az erős várfalak négyszögben veszik körül, kettős térrel és 7 négyszögű bástyával. Eredetileg 9 bástyatornya volt. 1748-ban tűzvész pusztítja, melyet felirat örökít meg: „in cineris redacta – 1748 D 26. Aug. noctu hora XI. E cineribus rursus reviviscit Anno 1750.” Boltozatát ekkor újítják. 1848-ban felgyújtják a falut.
Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 622-623.
E leírás és a képek forrása: http://varak.hu
A XIII. században épül román kori háromhajós bazilikatemploma. A XV. században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is. A hajó lapos mennyezetét és a szentély keresztboltozatát gótikussal helyettesítik. Az oldalhajók lebontásakor az árkádok terét befalazzák. Ekkor kapnak gótikus formát az ablakok és a kapu is. A főhajóhoz utólag, a XIV. század végén torony épül. 1500 körül vastag falköpennyel erősítik, befalazva a déli és északi árkádok nyílását. A befalazott nyugati kapu helyett délen új kaput nyitnak, mely késő gótikus és reneszánsz átmenetet képvisel. Az oldalhajókat lebontják. A szentélyben háromíves késő gótikus papi ülőfülke van.
Az erős várfalak négyszögben veszik körül, kettős térrel és 7 négyszögű bástyával. Eredetileg 9 bástyatornya volt. 1748-ban tűzvész pusztítja, melyet felirat örökít meg: „in cineris redacta – 1748 D 26. Aug. noctu hora XI. E cineribus rursus reviviscit Anno 1750.” Boltozatát ekkor újítják. 1848-ban felgyújtják a falut.
Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 622-623.
E leírás és a képek forrása: http://varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-04-20 11:11:45
Közeli objektumok
Erked vára (1.014 km)
Református templom (5.857 km)
Evangélikus erődtemplom (7.665 km)
Evangélikus templom (8.210 km)
Evangélikus erődtemplom (8.380 km)
Evangélikus templom (8.608 km)
Unitárius templom (9.155 km)
Evangélikus templom (9.601 km)
Szászkézd vára (10.376 km)

