Evangélikus erődtemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 50,927'

Hosszúság (lon):

E 23° 45,968'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Szebeni-havasokhoz tartozó Szerdahelyi hegyág É-i részében, a Doborkai patak mellett fekszik Doborka község 1309-ben Dobrica, 1330-ban Duburka, 1334-ben Doborca, 1488-ban Doborcka néven jelentkezik az okiratokban. 1309-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa, János szerepel a gyulafehérvári káptalan perében. 1330-ban szintén János a plébános. 1332-ben papja (bizonyára János) a pápai tizedjegyzék szerint 3 lotó ezüstöt fizet, ugyanezen év végén János pap 6 pensa dénárt, 1334-ben utóda Henrik 4 márkát, majd 2 márkát ezüstben 1, fertót pedig dénárokban, 1336-ban 1 lotó ezüstöt. 1410-ben László a plébános.

Az eredetileg háromhajós bazilika román stílusban épült és régebbi, mint a helység első okleveles említése: a XIII. század közepén már bizonyosan áll. A főhajó és oldalhajók között 5 pár oszlopon nyugvó árkádok állottak. A szentély egyenes záródású volt. A torony a főhajó nyugati frontja elé épült és a földszinti része a főkapu előtt boltozott előcsarnokot képezett.

A XV. század második felében török ostrom rombolja le a kenyérmezei ütközet korában kétszer is: 1479-áprilisában és októberében. Nem tudják teljesen visszaállítani, s ezért a két mellékhajó és főhajó közötti árkádokat lebontják, a külső falakat 1500-ban magasítják és védőemelettel erődítik. A román kori diadalív elé még egy diadalívet emelnek, de ez már csúcsíves. A szentélyt sokszöggel záródó apszissal egészítik ki. Ekkor épül a sekrestye is. Így az eredetileg háromhajós templom csarnoktemplom formát kap.

Egyedülálló védelmi megoldást kerestek a toronynál: a régi karcsú torony köré, mintegy különálló köpenyként, hatalmas tornyot emeltek, mely a főhajóból is elfoglalt 4 métert, 1481-ből. A felirat szerint a gótikus kori átalakításokat és erődítéseket 1515-ben fejezik be, amelyekhez a 7–8 méter magas tornyos várfal is tartozott. A tornyokból kettő elpusztult, kettő a kapubástyával épen maradt. 1599-ben leég, 1658-ban is kigyullad.

Az erődtemplom a XIX. századi kisebb kiigazítások után kapta mai végleges formáját. A templom érdekessége az 1685-ből való sírkő, mely Zecki András lutheránus pap emlékét őrzi. Gyűrűje a bukaresti múzeumba került. A templom erődfalai – bár a kellő állagmegóvási munkálatok híján itt-ott már repedeznek, omladoznak – még manapság is viszonylag épségben állnak.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 618-619.

A leírás és a fényképek forrása: http://varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-06-18 16:19:25