Erdőd vára

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 39,244'

Hosszúság (lon):

E 22° 53,267'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A teleépülés északi részén.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Erdőd (Ardud) az Alföld ÉK-i szélén, a Kraszna-Szamos közén, a Bükk-hegység ÉNy-i lábához csatlakozó alacsony dombvidék végében, a Sós patak mellett fekszik.

A helységet 1215-ben Herdeud, 1216-ban Erdowd, 1231-ben Erdeud néven említik az oklevelek. A falu nevezetes szülötte a pályája során esztergomi érsekségig jutott Bakócz Tamás (1442-1521).

A hajdani erdődi várat 1481-ben - egy korábbi királyi engedély nyomán - Drágffy Bertalan kezdte építeni. (A Drágffyak 1392-től az 1500-as évek közepéig voltak birtokosok az erdődi kerületben.) Valószínűleg a XV.-XVI. század fordulójára készült el a magas és vastag falakkal, öt toronnyal épült erősség, melynek várnagyát 1504-ben említi először oklevél. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege Schwendi Lázár vezetésével foglalta el, majd János Zsigmond vette vissza hamarosan és leromboltatta.

A XVII. században Károlyi birtok lett a terület. 1730-ban az elpusztított vár köveiből Károlyi Sándor gróf építtetett egy négytornyú barokk várkastélyt. Kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával (1847. szeptember 8.), majd innen mentek - Nagybánya érintésével - Koltóra, ahol mézesheteiket töltötték. Az időközben megkopott, majd a millennium évében helyreállított kastély a II. világháború végén vált rommá, ma némi falmaradványok és egy épen maradt (betonnal foltozott) torony látható, az épület többi része összedőlt.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-07-06 14:44:50