Búcsújáró kegytemplom

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 46,364'

Hosszúság (lon):

E 15° 19,097'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Benedictusplatz 1.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Háromhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású templom, a négyezet fölött kupolával, nyugati oldalán három toronnyal. Hossza 85, szélessége 30 méter. Építészeti stílusa és berendezése elsősorban korabarokk, de a középső, kilencven méter magas torony (őrizve a 17. századi átépítés előtti stílust) gótikus. Déli oldalán a négyzetes alaprajzú, belső udvaros kincstárépület emelkedik.

Az első, fából készült kápolnát a 12. század közepén emelték a mai templom helyén, a legenda szerint egy csodatévő Mária-szobor számára (Maria in der Zelle). A település hamarosan a környék hitéletének a központja, s mind ismertebb búcsújáró hely lett. A gótikus szentélyt 1340, a háromhajós gótikus csarnokot 1360 táján kezdték el építeni – ezt támogatta anyagilag I. (Nagy) Lajos magyar király is. A teljes búcsú kiváltságát 1399-ben kapta meg a pápától, a 15. században már két tucat kegytárgykereskedés volt a településen, amely a 14. század közepén vásárjogot is kapott. Bár mindinkább nemzetközi hírű lett a kegyhely, elsősorban osztrák és magyar zarándokok látogatták nagy számban.
A templom barokk átépítésére a 17. század közepén került sor Domenico Sciassia építész tervei alapján. A templom egyike Ausztria első fennmaradt korabarokk épületeinek. Különlegessége, hogy megőrizték a gótikus tornyot.
A templom 1907-ben kapott bazilika rangot.

Mariazell érdekessége, hogy kincstára sok magyar vonatkozású emléket is őriz, illetve őrzött. Itt lelték fel a huszadik század első felében a legrégibbnek tartott magyarországi ruhákat, amiket elsőként Nagy Lajoshoz és feleségéhez kötöttek, ám a későbbi kutatás mint II. Lajos és Mária királyné közös zarándoklatuk során adományozott díszruháját azonosította. Ezek egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán láthatók.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-06 18:23:56