Megújulásunk támogatója:  

Búcsújáró kegytemplom

Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 47° 46,364'
Hosszúság (lon):
E 15° 19,097'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Benedictusplatz 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Háromhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású templom, a négyezet fölött kupolával, nyugati oldalán három toronnyal. Hossza 85, szélessége 30 méter. Építészeti stílusa és berendezése elsősorban korabarokk, de a középső, kilencven méter magas torony (őrizve a 17. századi átépítés előtti stílust) gótikus. Déli oldalán a négyzetes alaprajzú, belső udvaros kincstárépület emelkedik.

Az első, fából készült kápolnát a 12. század közepén emelték a mai templom helyén, a legenda szerint egy csodatévő Mária-szobor számára (Maria in der Zelle). A település hamarosan a környék hitéletének a központja, s mind ismertebb búcsújáró hely lett. A gótikus szentélyt 1340, a háromhajós gótikus csarnokot 1360 táján kezdték el építeni – ezt támogatta anyagilag I. (Nagy) Lajos magyar király is. A teljes búcsú kiváltságát 1399-ben kapta meg a pápától, a 15. században már két tucat kegytárgykereskedés volt a településen, amely a 14. század közepén vásárjogot is kapott. Bár mindinkább nemzetközi hírű lett a kegyhely, elsősorban osztrák és magyar zarándokok látogatták nagy számban.
A templom barokk átépítésére a 17. század közepén került sor Domenico Sciassia építész tervei alapján. A templom egyike Ausztria első fennmaradt korabarokk épületeinek. Különlegessége, hogy megőrizték a gótikus tornyot.
A templom 1907-ben kapott bazilika rangot.

Mariazell érdekessége, hogy kincstára sok magyar vonatkozású emléket is őriz, illetve őrzött. Itt lelték fel a huszadik század első felében a legrégibbnek tartott magyarországi ruhákat, amiket elsőként Nagy Lajoshoz és feleségéhez kötöttek, ám a későbbi kutatás mint II. Lajos és Mária királyné közös zarándoklatuk során adományozott díszruháját azonosította. Ezek egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán láthatók.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-06-06 18:23:56
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.