azonosító:

9233

törzsszám:

7970

szélesség (lat):

N 47° 10,892'

hosszúság (lon):

E 16° 56,084'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Szakrális építmény

eredeti főtípus:

templom

eredeti típus:

r.k. templom

megye:

Vas

helység:

cím:

helyrajzi szám:

184

település KSH kódja:

22318

földhivatal:

Sárvár Körzeti Földhivatal

rövid leírás:

Római katolikus templom, (Szt. Imre), késő barokk, 1785. Bővítve 1811-ben, új torony 1844-ből. Átalakítva a 19.sz. második felében. Berendezés: mellékoltár, rajta Halott Krisztus- és Pietá-szobor, rokokó, szószék, copf, 18. sz. második fele.

külső leírás:

Külső: Az egyterű, téglány alaprajzú, egyenes szentélyzáródású templom keleti homlokzata elé lép a négyszintes, lesarkított toronytest. Szegmensíves, timpanonos kapujához lépcső vezet, a kapu felett faltükörben négyzet alakú ablak ül. A főpárkány felett hasonló faltükörben körablak látható. A torony legfelső szintjét tükrös pilaszterek keretezik, a falsíkban könyöklős, vállkődíszes, félkörzáródású harangablakok. Az órapárkány felett nyolcszögű, törtvonalú, falazott sisak emelkedik.
A pilaszterekkel keretezett bejárati homlokzat egyenes oromzattal kapcsolódik a toronytesthez. A tagozatok nélküli oldalfalakat északon 2, délen 3 félkörzáródású ablak töri át. Nyeregtető, cserépfedés, három padlástéri ablak.
A déli falhoz félnyeregtetős sekrestye csatlakozik. A templomkertben Szentháromság-oszlop (1913), illetve kőfeszület (1869) található.

Belső: A csehsüvegboltozatos toronyaljon s hasonló kialakítású karzaton át jutunk a négyszakaszos, stukkódíszes hevederes csehsüvegboltozattal fedett templomhajóba. A szentély előtti heveder alacsonyabb, diadalívszerűen választja el a szentélyt a templomhajótól.
A háromnyílásos barokk karzat előtt vasoszlopokra támaszkodó, 19. századi orgonakarzat áll.
A diadalív északi oldalán Szent Sír- (Pieta) oltár: a copf oltárépítményt adoráló puttók keretezik, retablójában a szenvedés eszközeivel megjelenített kereszt előtt Pieta-szobor, az oltár tetején Veronika-kendőt tartó angyal.
A diadalív déli oldalán áll a copf szószék: mellvédjén a négy evangélista, szimbólumaikkal, középen Agnus Dei ábrázolás. A hangvetőn alul Szentlélek-ábrázolás, tetején mérleget tartó, harsonázó angyal (Szt. Mihály?).
A szembemisézó oltár menzája alatt (stipesében) a halott Krisztust (és leplét felemelő angyalt) ábrázoló szoborcsoport, mely eredetileg a Szent Sír-oltár része volt.
A neoreneszánsz főoltár középképén a templom védőszentja, Szt. Imre herceg térdepel a Madonna előtt, kétoldalt István és László magyar királyok szobrai.
A főoltár mellett copf keresztelőmedence, tetején Jézus megkeresztelésének jelenetével.
A délen kapcsolódó sekrestye háromszakaszos hevederes csehsüvegboltozattal fedett.
A templom kisharangját 1926-ban, a nagyot 1905-ben öntötték.

:

Az egyterű, téglány alaprajzú, egyenes szentélyzáródású templom keleti homlokzata elé lép a négyszintes, lesarkított toronytest. Szegmensíves, timpanonos kapujához lépcső vezet, a kapu felett faltükörben négyzet alakú ablak ül. A föpárkány felett hasonló faltükörben körablak látható. A torony legfelső szintjét tükrös pilaszterek keretezik, a falsíkban könyöklős, vállkődíszes, félkörzáródású harangablakok. Az órapárkány felett nyolcszögű, törtvonalú, falazott sisak emelkedik.
A pilaszterekkel keretezett bejárati homlokzat egyenes oromzattal kapcsolódik a toronytesthez. A tagozatok nélküli oldalfalakat északon 2, délen 3 félkörzáródású ablak töri át. Nyeregtető, cserépfedés, három padlástéri ablak.
A déli falhoz félnyeregtetős sekrestye csatlakozik. A templomkertben Szentháromság-oszlop (1913), illetve kőfeszület (1869) található.