Megújulásunk támogatója:  

Zsidótemető és ravatalozó

azonosító:
11666
törzsszám:
11164
szélesség (lat):
N 46° 26,661'
hosszúság (lon):
E 16° 59,206'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
TEMETŐ
eredeti főtípus:
zsidó temető
jelenlegi kategória:
TEMETŐ
jelenlegi főtípus:
zsidó temető
megye:
Zala
helység:
helyrajzi szám:
3759/1
település KSH kódja:
30933
földhivatal:
Nagykanizsa Körzeti Földhivatal
állapot:
Vegyes
rövid leírás:
A város D-i részén, a vasútállomással szemben, az utcaszinttől 6-8 méterrel lejjebb, kerítéssel övezett terület, ahol kb. 4000 sírkő található. 1786-ban nyitották, amikor is gróf Batthyány Lajos a város földesura területet adott a hitközségnek, temető céljára. A legkorábbi, félköríves, vagy hullámíves oromzatú táblák, túlnyomó többsége a keszthelyi Zitterbart-műhelyben készült. A 19. század második felében készített emlékek a helyi kőfaragás legjelentősebb összefüggő emlékanyagát alkotják. A 20. század eleji síremlékek közül kiemelkedik: Sommer Sándor és felesége fekete gránit síremléke, 1910 (Mende Valér); Steiner család fekete gránit síremléke, 1930-as évek eleje (Vágó Imre). A bejárattól nem messze téglalap alaprajzú, nyeregtetős, ravatalozó, melynek főhomlokzatán négy korinthoszi oszloppal alátámasztott timpanon, benne héber és magyar nyelvű felirat. Oldalhomlokzataihoz mellékterek kapcsolódnak: a kocsiszín és a temető gondok egykori lakása. Épült 1883-ban.
külső leírás:
A nagykanizsai izraelita temető a város D-i részén a vasútállomással szemben helyezkedik el. A sírkert az utca szintjétől hat-nyolc méterrel mélyebben fekszik. A temetőt gesztenyefasoros főút választja ketté, majd a mellékutak osztják tovább több mint harminc parcellára.
A sírkövek felirata a 19. század közepéig héber, majd a 20. század elejéig leginkább német, de köztük magyar feliratúak is előfordulnak. Utána a sírkövek leginkább magyar nyelvűek, de köztük kevés német nyelvű is létezik.
A temető legrégebben használt része az É-K-i. Itt áll az 1859-ben a Déli Vasút építésekor megszüntetett korábbi zsidó temető áthelyezett halottainak közös sírhelye, fölötte az áthelyezés ötödik évfordulóján, 1864-ben állított, homokkőből faragott obeliszkkel. Ennek négy oldalán a temetkezésre és a vasútra utaló motívumok, szimbólumok (két keresztbe tett kürt, szárnyas kerék, koponya és lábszárcsontok, koszorú, farkába harapó kígyó) alatt oldalanként egy-egy vörös márvány táblán a halottak áthelyezését megörökítő magyar, héber, latin és német nyelvű felirat. A magyar változat: A RÉGI / ZSIDÓ TEMETŐ LAKÓI / SZÁZ ÉVES NYUGHELYÜKBŐL / A VASÚT / ÁLTAL KISZORÍTVÁN / IDE ÁTKÖLTÖZTEK) / JAN. 16-ÁN. 1859 ÉVBEN.
Az emlékmű körül kb. 40 sírkő - a temető területén található legkorábbi darabok is köztük vannak. A félköríves, vagy hullámíves oromzattal lezárt táblák túlnyomó többsége Keszthely környéki homokkőből készült, és minden bizonnyal a keszthelyi Zitterbart-műhely alkotása. A közelben a 19. század második-harmadik negyedében állított, még ugyancsak a hagyományos sztélé-formát mutató sírkövek állnak, ezek többsége azonban már vörös márványból készült. A távolabb elhelyezkedő, már a 19. század második felére, végére jellemző gránit obeliszkekkel együtt a helyi kőfaragás, sírkő faragás legjelentősebb összefüggő emlékanyagát alkotják (például hosszú ideig működő Weiszberger-műhelyben készültek, budapesti, grazi, győri, szombathelyi munkák is találhatók azonban közöttük.)
Több 19. századi emlék összetettebb formát mutat: Moses Lachenbacher (†1814) nagykereskedő sírját a sztélé mögött kő szarkofág fedi. Moses Löwenstein (†1824) nagyméretű emlékművén a héber felirat mellett zsidó temetőben ritka, hosszú latin felirat olvasható, Jakob Löw Stern rabbi (†1863/64) és Therese Stern (†1861) egymással szembeforduló síremlékeit sztélék és koporsókövek kombinációja alkotja.
A területet K-Ny-i irányban kettéosztó vadgesztenye fasorral hangsúlyozott főút mentén több építészeti kialakítású, gazdagabb tagolású családi sírbolt. A két művészt- és építészettörténeti szempontból legjelentősebb alkotás Sommer Sándor (†1910) és felesége fekete gránit síremléke, amelyet a fiatalon elhunyt, és így csak kevés művét hátrahagyó Mende Valér műépítész tervei alapján Weiszberger Kálmán nagykanizsai kőfaragó készített, valamint a Steiner családnak az 1930-as évek elején Vágó Imre műépítész által kivitelezett, ugyancsak fekete gránitból faragott síremléke.
állapot leírása:
A temetőben elburjánzott a növényzet, a síremlékek állaga romlik. A ravatalozót 1994-ben újították fel, karbantartott, jó állapotban van.

Állapotjelentések

2012.07.16 09:17 Patikus állapot: 4 - koordináta: N 46° 26,652' E 16° 59,220' - pont: 12

Sajnos a nyitvatartási kiírás ellenére zárva volt a temető, de elég gondozottnak látszik. A ravatalozón kisebb vakolat sérülések vannak.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Utcai homlokzat (0.350 km)
Vasútállomás (0.397 km)
Lakóépület (0.450 km)
Lakóépület (0.452 km)
Utcai homlokzat (0.480 km)
Lakóépület (0.485 km)
Utcai homlokzat (0.511 km)
Utcai homlokzat (0.542 km)
Utcai homlokzat (0.556 km)