azonosító:

11606

törzsszám:

11096

szélesség (lat):

N 46° 7,725'

hosszúság (lon):

E 18° 16,890'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Ipari műemlék

eredeti főtípus:

nyersanyagtermelés

eredeti típus:

bányászati létesítmény

eredeti altípus:

szénipari üzem

megye:

Baranya

helység:

cím:

helyrajzi szám:

44542 (környezet: 44543)

település KSH kódja:

19415

földhivatal:

Pécs Körzeti Földhivatal

állapot:

Pusztuló

rövid leírás:

István akna bányatelep, aknaház, aknatorony, kompresszorház és kapcsolóház. Épült 1925-ben, tervező Gút Árpád és Gergely Jenő irodája.
Vasbeton aknatorony, földszintjén fogadótér, teraszos kialakítású pilléreken háromszintes gépház. L alaprajzú aknaház: átriumos irodarész, felolvasó, öltöző, fürdő. Híddal összekötött, téglány alaprajzú kompresszorház és kapcsolóház: pince+földszint alakítású, nagy méretű ipari csarnok.

külső leírás:

Az István akna épületegyüttese dombos területen teraszon áll, amelyet északról és keletről az akna megközelítését szolgáló közút határol. Az akna eredeti épületei a telek keleti felén állnak, ezektől nyugatra és délre az István II. akna újabb épületei helyezkedtek el, amelyeket a közelmúltban bontottak le.
A keleti oldalon levő út az aknaudvarhoz képest két emelettel magasabban található, melyhez az épületegyüttes meredek rézsűvel, illetve lépcsővel kapcsolódik. A rézsű és az épület közötti keskeny udvaron még fenyőfák is állnak, s így az út felől az aknaház szinte teljesen takarva van. Az együttes az északi, illetve a nyugati irányból tárul fel.
Az eredeti épületek négy, illetve két elemből álló csoportot alkotnak. Az aknaház, felolvasó, öltöző, fürdő épületsora L-alakban szerveződik, amelynek hosszabb szára az úttal párhuzamos, észak déli irányú, a rövidebb szár végéhez a közelmúltban elbontott híddal kapcsolódott az aknatorony. Ezektől délre a kompresszorház és a kapcsolóház szintén híddal összekapcsolt épületegyüttese áll. Az udvar délkeleti sarkában egy újabb transzformátorház található.

Aknaház

A különböző funkcióknak megfelelően az aknaház négy külön tömegből áll össze. A manzárdtetős irodaszárny földszint + két emelet + tetőtérbeépítéses. Északra néző főhomlokzatát a lépcsőházat magába foglaló középrizalit tagolja. Ennek két oldalán szintenként 3-3 ablak található A földszint három tengelynyi mélységben a homlokzat elé lép, tetején terasz található, amelyről a lépcsőház pihenőjébe vezet a bejárat. A terasz keleti, betonkorlátos fele eredeti, a nyugati rész utólagos toldalék. A lépcsőházi középrizalit elé lépő portikuszt vaskorlátos terasz koronázza az első emelet feletti pihenő szintjén. Magát a kaput indadíszes, irizáló mázas kerámia keret emeli ki. A homlokzat ablakai keretezetlenek, a két emelet között lépcsőzetesen bemélyedő tükrök teremtenek kapcsolatot. Ugyanilyen mező található a rizaliton is. itt a felső, magas ablak félköríves záródású. Vállpárkánya körbefut a rizaliton, amelyet háromszögű timpanon zár le, benne puttók tartotta, domborművű címerrel. A rizaliton kívüli rész főpárkánya két részes, koronázó tagozata erőteljes vasbeton lemez. Közvetlenül a függőeresz fölött a manzárdemelet félköríves záródású tetőablakai nyílnak

A felolvasó tömbjéhez az öltöző és fürdő - az irodával közel azonos méretű - tömege kapcsolódik, haránt irányú nyeregtetővel, nagy belmagasságú terekkel. A nyeregtetőből középen a gerincnél alig magasabb torony emelkedik ki, amelyet kis hajlású kontyolt nyeregtető fed. Az együttest délről egy lapos tetős, keskeny épületrész zárja. Az öltöző és fürdő tömegéhez nyugatról csatlakozik a lámpakamra lapos tetős, kicsit alacsonyabb épülete, amelyet egy - a közelmúltban lebontott - híd kötött össze az aknatoronnyal. Az öltöző keleti homlokzata előtti, vaskorlátos terasszal fedett toldalék szolgált a bányászok bejárataként. Az útról lépcső vezet le hozzá. A két ajtó a tiszti bejáratnak megfelelő kerámia keretezésű.

Aknatorony
Az építmény földszintje szolgált a szén és a bányászok fogadására. Középső részét terasz fedi, innen emelkednek ki a torony vasbeton pillérei. Keleti és nyugati oldalán kontyolt manzárdtetős oldalszárnyai vannak. A szállítógépek a torony három felső szintjén helyezkednek el. Ezek közül az alsó a vasbeton pillérek közötti teret foglalja el. A következő két szint - egy alacsony és fölötte egy magas - konzolosan kiugrik; észak-déli irányban kis mértékben, keletre és nyugatra erősebben. A tornyot kontyolt manzárdtető fedi, amelyből ablakok emelkednek ki.
Kompresszorház és kapcsolóház
A téglány alaprajzú kompresszorház az aknatoronytól délre áll, manzárdtetejének gerincvonala észak-déli irányú. Keleti oldalához híddal kapcsolódik a kisebb tömegű, kontyolt manzárdtetővel fedett kapcsolóház. A kompresszorház egyterű, vasbeton szerkezetű, pince+földszintes csarnok. Monolit vázszerkezetét olyan pillérpárok alkotják, amelyeket sokszögű főtartók kapcsolnak össze. Az öt szakaszos épület két szakaszában nyeregtetős felülvilágító emelkedik ki. A hosszirányú gerendák a főtartókhoz könyökkel csatlakoznak.
A homlokzatokat a lábazati sáv fölött lizénák tagolják. A földszinti, négyzet alakú, hármasával összekapcsolt ablakok a lábazaton ülnek, az emeleti hármasablakok a lizénák között húzódó könyöklőpárkányról indulnak. A főpárkány kis lépcsőzettel alátámasztott vasbeton lemez. A véghomlokzatok három szakaszra tagolódnak. A főpárkány fölött az oromzat középső szakaszában hármasablak, illetve ovális ablak nyílik, a szélső szakaszokban egy-egy ablak van. A hosszhomlokzatokon a tetőből hármasablakok emelkednek ki.
A daruzott csarnok északi szakaszában levő pódiumról irányították a gépeket, amelyek közül három még eredeti helyén áll.

állapot leírása:

Az István akna egy évtizede használaton kívül van, az épületek üresen állnak, állaguk romlik, bár az őrzésüket biztosítják.