Wekerle-kastély
Állapotjelentések
2016.04.22 18:00 janos.egresi állapot: 4 - egyéb
2013.11.23 látogatás
A Wekerle majort és a Dánosi térséget jó fekvése a területen található tó miatt már az árpádkorban is lakták. A térség nevét valószínűleg egy "Dán" nevezetű földbirtokosról kapta. A 18.-19. században Beleznay birtok volt. A Beleznay-kúriához - ahol a dánosi birtok mindenkori ispánja lakott - kapcsolódik egy kedves történet. A gróf Beleznay család felsőnádosi gazdatisztje, Gaylhoffer János 1828-ban vette feleségül a gróf feleségének szegény unokahúgát, Wéber Erzsébetet, tehát a kúriának ahová beköltöztek akkor már állnia kellett.
Wekerle Sándor első polgári származású pénzügyminiszterünk, majd később miniszterelnökünk volt. Ferenc József, majd IV. Károly háromszor bízta meg kormányalakítással (1892-95, 1906-10, 1917-18).
Amikor Wekerle miniszterelnök megvette a dánosi birtokot, a Beleznay grófok egykori kúriája is az övé lett. És megépítette az L-alakú kúriához kapcsolódó négyzet alaprajzú, tömbszerű egyemeletes kastélyt historizáló stílusban a XIX. század vége felé. Főhomlokzatának közepéből a nyolcszög öt oldalából kiképezett karcsú lépcsőház-torony emelkedik ki. Az emeletre keskeny ablakok kerültek, a földszintre viszont hatalmas világítóablakok. A többi homlokzat nyíláskiképzése is hasonló.
A kastély és az egész terület 1945 után a helyi termelőszövetkezet kezelésébe került, Kertészet, diákszálló és sok minden más is volt. Idővel az állapota erősen leromlott. De igazán a rendszerváltást követő időszakban ment tökre, amikor egy un. Kastély club kft. csődbe vitte a birtokot és ettől kezdődött a szabadrablás. Egy budapesti vállalkozó lett következő tulajdonosa, kinek a tovább értékesítés volt az igazi szándéka, tőle került megvásárlásra a kastély, amelynek állagmentése és felújítása folyamatosan történik.
