Megújulásunk támogatója:  

Utcai homlokzat

azonosító:
-13112
szélesség (lat):
N 46° 21,017'
hosszúság (lon):
E 17° 47,515'
védettség:
Helyi védelem
eredeti kategória:
Lakóépület
megye:
Somogy
helység:
helyrajzi szám:
7565
rendelet:
38/1995

Állapotjelentések

2011.03.13 13:51 Zerind állapot: 4 - pont: 6

Kicsit mintha romlott volna az épület állapota, több a festéshiba.
Az előző ,,Egyéb''-ben írtakat kiegészítem: már 7 ilyen kerületes táblát ismerek plusz azt, ami nincs a helyén, de azt mostanában nem láttam, szerintem az új helyéről is eltűnt már.
Az épület falán levő emléktábla felirata:
,,DONNER JÁNOS SERFŐZŐMESTER 1814-1876 E VÁROSRÉSZ ALAPÍTÓJA ÉS NÉVADÓJA EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK A DONNERI POLGÁROK 2000-BEN''
Internetes források szerint ez a ház volt Donner János lakóháza. Később volt itt katonai raktár és pékség is.
A kaposvári városismereti kézikönyv leírása szerint Donner János Svájcban született 1814-ben, onnan Grácba, majd Kaposvárra került. A Kaposvár és környéke c. könyv szerint viszont 1806-ban született Grácban, és osztrák volt. Az viszont megegyezik a két könyvben, hogy 1857-ben megvásárolta a környék földjeit, megalapította a város első sörfőzdéjét, majd kocsmát is nyitott a Kapostól délre fekvő, akkor még bokros-lápos területen, méghozzá a mai Jedlik Ányos utcában (ma már nem áll az az épület). Igen ám, de eleinte nem kapta meg a sörfőzési engedélyt, mert az italmérés joga a hercegi uradalmat illette és ők nem akartak versenytársat maguknak (az ő főzdéjük a vár helyén működött). A kaposváriaknak azonban nem mindig volt elég jó sem a helyi uradalmi sör, sem az időnként Grácból hozatott, ez utóbbi ugyanis mire ideért volna, a hosszú szállítás során sokszor megbuggyant, jobb (vagy rosszabb?) esetben elfogyott. Arról nem ír a városismereti könyv, hogy Donner később miként és mikor kapta meg mégis az engedélyt. Viszont azt tudjuk, hogy a környező területet felparcellázta, és utcákat jelölt ki, házak sokasága épült, megszületett a máig Donnernek nevezett városrész. Alapítója a könyv szerint 1879 szeptemberében halt meg Kaposváron, a tábla szerint 1876-ban.

A Somogy című újság 1868. január 21-i száma így ír a Donnerről:
,,A kaposvári Sétatér közelében volt ezelőtt évtizeddel egy nagy szemétdomb, benőve bokrokkal, ellepve homokbuckákkal, tökéletesen hasznavehetetlen állapotban. Donner János serfőző kapja magát, fejszét, kapát, ásót vesz kezébe, irtott, egyengetett, ásott, s az első épülethez hangyaszorgalommal hordta az anyagot. Sokan bámulták a merész vállalkozót, még többen nevették. Mit akar ez az ember? Meghódítani 20-30000 négyszögölet az iparnak, a közvagyonnak. Épületeket mellé halmozott; megvette a lucernásokat, kerteket, és kiosztotta házhelyeknek. Akadt vállalkozó nem egy, mert... bent a városban házzal bírni, egy volt a csapással, a szerencsétlenséggel. S évek folytán mi lett az eredmény? A lakatlan, puszta téren egy nagy katonai laktanya áll, melybe 3-400 embert el lehet szállásolni. Van húsz ház, csinosak, többnyire cserépre építve, s körülbelül két-harmadfélszáz lélekkel. Most úgy hívják, hogy Donner városrész. Tiszteljétek a szorgalmat.''

1897 végén fontos események történtek. A ,,Donnervárosban'' (ekkor így hívták) mozgalom indult annak érdekében, hogy a városrész szakadjon el Kaposvártól és legyen önálló nagyközség. Az itt lakók úgy érezték, a város mostohaként bánik velük, nincs csatornájuk, vízvezetékük, rossz a közvilágítás, rendezetlenek, porosak az utcák, mégis ugyanúgy fizetik az adót, mint a belvárosiak. A donneriek saját egyesületeket (köztük saját tűzoltóságot) is alapítottak, végül 1914-re már odáig jutott a helyzet, hogy a május 28-i városi tanácsülésen is előkerült az ügy. Tankovics János donneri képviselő viszont szerencsére, miután ismertette a városrész hátrányos helyzetét, azt jelentette ki beszédében, hogy határozottan ellenzi az elszakadást, sőt, azt is elmondta, hogy inkább lemond képviselőségéről, minthogy támogassa az elszakadók mozgalmát. Végül nem kellett lemondania: közbejött a világháború, és mindenki fontosabb kérdésekkel kellett, hogy elfoglalja magát Kaposváron is.

A közeli körforgalomban 2009-re készült el a híres Söröskorsó-szökőkút, szintén Donner János emlékére. Alkotója Sörös Rita.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

utcai homlokzat (0.037 km)
utcai homlokzat (0.088 km)
utcai homlokzat (0.104 km)
utcai homlokzat (0.159 km)
Kőkereszt (0.183 km)
utcai homlokzat (0.228 km)
utcai homlokzat (0.253 km)
utcai homlokzat (0.253 km)