Várkorona sétányt álmodtak Cserépvár köré
Bár Cserépvár régészeti kutatása már a kétezres években kezdetét vette, pályázati forrásból sikerült is konzerválni egy feltárt falszakaszt, ám ezt másfél évtizedes szünet követte. Az első közösségi régészeti alapon szervezett ásatási évadra – régésztáborként – 2024-ben került sor a korábbi kutatásokban is résztvevő Szörényi Gábor régész, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese vezetésével (ostromhétvégét, a töröktől való 1687-es visszafoglalásra emlékezve, már 2022 őszétől rendeztek). Az első ásatási évad eredményeiről a Műemlékem.hu Magazin is beszámolt, az események azonban csak ezt követően gyorsultak fel, s vettek hazánkban szokatlanul jó irányt. Az újonnan feltárt falszakasznál a szükséges állagmegóvási munkálatokat ugyanis szintén önkéntesek vállalták – anyaggal, munkaeszközökkel, társadalmi munkában.
A régészeti kutatás 2025-ben folytatódott, ahogyan idén is: egész szeptember 4-ig tart még a régésztábor. Cserépvár tekintélye ugyancsak megnövekedett, hiszen a vár alatti kápolnánál rendezték meg a mohácsi csata ötszázadik évfordulójához kapcsolódó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei megemlékezést augusztus 29-én. A várhoz tartozó gabonatároló vermeket pedig elkerítették, amire a folyamatosan növekvő turistaforgalom miatt volt szükség.
Bár még nagyon sok kutatnivaló van Cserépvárban, bizonyossá vált, hogy a köveinek nagy részét kibontották és a közeli (később szintén elbontott) kastély építéséhez használták fel. Rekonstrukciókra tehát nemigen kerülhet sor, ugyanakkor állnak olyan falszakaszok, amelyeket érdemes bemutatni a látogatóknak. Részben a fenti dilemma feloldására hívtak meg építészhallgatókat a Debreceni Egyetemről és a Kassai Műszaki Egyetemről. A fiatalok néhány nap alatt megismerkedtek a vár, a gabonatároló vermek, valamint a kastély történetével, jelenlegi állapotával, aztán terveket készítettek ezek bemutatására.
Ezek közül a legimpozánsabb talán a vár bemutatásának ötlete, ami tulajdonképpen egy, a lombkorona sétányokhoz hasonlóan épített „várkorona” sétány. Ezt a terv szerint az egykori külső védőfal vonalában emelnék, s néhány méter magasságban körbesétálható volna a vár belső magja. A sétány nem takarná el a falmaradványokat, s nem akadályozná a későbbi feltárásokat sem, ugyanakkor egy más perspektívából lehetne megszemlélni Cserépvárat. Ha nem nyúlna a dombtetőt övező fák koronája fölé, még csak tájseb sem lenne belőle. Születtek - részben meghökkentő – tervek a vermek bejárására és a kastély bemutatására is.
Bár ez még csak tulajdonképpen ötletpályázat volt, az eredmény részben azt mutatja, hogy jócskán van spiritusz az eljövendő építészgenerációkban, részben pedig a vár iránti intellektuális érdeklődést bizonyítja. Cserépvár ügye így egy nagyrészt spontán növekedési szakaszban van és reméljük, még ott is marad. Ez ugyanis sokkal egészségesebb mint egy pénzzel kitömött örökségturisztikai beruházás, ami nem egyszer marketinges lázálmokat erőszakol egy helyszínre, gyakran torzítva, megcsonkítva annak eredeti és valódi értékeit.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Közösségi összefogás keretében tárják fel, bontják ki és konzerválják a várfalakat Cserépváron. Az évszázadok óta saját törmelékük fedte falak nem csak roppant látványosak, de sokkal több látogató számára teszik érthetővé és megtapasztalhatóvá az erősséget.