Bihar vára (földvár)
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 10,038'
Hosszúság (lon):
E 21° 55,479'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Közvetlenül a belterülethez északról csatlakozó részen, a főúttól K-re. Ide visz a Temető utca is.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Igen nagy (kb. 8 kat. hold) területű földvár jelentős maradványai. Egy korábbi, megsemmisült bronzkori erősség helyén, valószínűleg a magyar államalapítás időszakában, a 10-11. század fordulóján épült, téglalap alaprajzú, föld-fa konstrukciós vár, melynek falai ma is 15 m szélességben, 9-12 méter magasan állnak. A falakon kívül széles árok húzódik körbe. Eredeti kapuja DNY felől nyílt.
A Szent István által alapított Bihar vármegye központjának számító vár egyben a bihari főesperes székhelye is volt. A 11. században az országban a mindenkori király után legfontosabbnak számító méltóság, a herceg (dux) székhelye is Biharon volt. Szent László király a megyeközpontot a közeli Váradra helyezte át, ezzel Bihar jelentősége egyre inkább csökkenni kezdett. 1068-ban és 1091-ben úzok, kunok ill. besenyők dúlták fel a települést, de várát később helyreállították. A 12-13. században az addigra nyilván avult állapotba jutott sáncok tetejére kőfalat húztak. A tatárjárás után hadi jelentőségét elvesztette. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem táborozott itt, csapatai élén. Ekkor a sáncon 2 további „bejáratot” is nyitottak.
A Szent István által alapított Bihar vármegye központjának számító vár egyben a bihari főesperes székhelye is volt. A 11. században az országban a mindenkori király után legfontosabbnak számító méltóság, a herceg (dux) székhelye is Biharon volt. Szent László király a megyeközpontot a közeli Váradra helyezte át, ezzel Bihar jelentősége egyre inkább csökkenni kezdett. 1068-ban és 1091-ben úzok, kunok ill. besenyők dúlták fel a települést, de várát később helyreállították. A 12-13. században az addigra nyilván avult állapotba jutott sáncok tetejére kőfalat húztak. A tatárjárás után hadi jelentőségét elvesztette. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem táborozott itt, csapatai élén. Ekkor a sáncon 2 további „bejáratot” is nyitottak.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-08-11 11:05:33
Állapotjelentések
2014.04.27 15:40 mokuska09 állapot: 5 - koordináta: N 47° 10,021' E 21° 55,505' - egyéb
Van védettsége BH-I-s-A-00951 Tisztán tartott szép környezet.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Református templom (1.343 km)
Szilágyi–Zathureczky-kúria (1.449 km)
Református templom (1.600 km)
Nagyboldogasszony plébániatemplom (1.615 km)
Református templom (6.144 km)
Szűz Mária Neve plébániatemplom (6.154 km)
Római katolikus plébániaépület (6.154 km)
Református templom (6.307 km)
Református templom (7.281 km)
Református templom harangtornya (7.355 km)

