Vöröstorony
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 37,641'
Hosszúság (lon):
E 24° 15,657'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A településtől délre, az Olt jobb (nyugati) partján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Bojca (Boiţa) község a Szebeni-havasok főágának keleti végében, a Vöröstoronyi-szoros északi felében, az északkeletről érkező és itt délre forduló Olt jobb partján fekszik.
A település déli határában, a Vöröstoronyi-szoros Erdély felőli bejáratánál, egy nagyobb dombbal a háta mögött (azon újabb keletű épületekkel) áll Vöröstorony, mely nevét köveinek színe után kapta. A középkorban vámközpontként és a szoros legfőbb őrhelyeként szerepelt. A több mint 10 méter magas, négyszög alapú építményről először 1383-ban tesznek okleveles említést, majd 1411-ben már várnagyáról is írnak. 1453-ban V. László király az addig Fehér vármegyéhez tartozó királyi várak közül Vöröstoronyt, Talmács várát és Lator-várat a hozzájuk tartozó hét faluval egyetemben a szebeni szász székhez csatolta, többek között azzal a feltétellel, hogy a szászok kötelesek a várnagyot kinevezni és az őrséget felállítani. Az eredeti öregtornyot az Oltnak egy 1533. évi áradása annyira megrongálta, hogy újra kellett építeni. Báthori Istvánnak a már helyreállított erősség védelmére vonatkozó, 1583-ban kelt rendelete háborús idők esetén 32 fő, békeidőben 8 fő darabontot követelt meg. A 18. század elején épült, s részben még ma is álló védőövvel tovább erősítették a szorost felügyelő várat. A torony mögötti domb épületeit a 19. században már osztrák katonatisztek (a parancsnok és a vámintézeti felügyelő) lakták és császári közkatonák adták az őrséget.
Az épület jelenleg elmegyógyintézet, nem látogatható. A magas ágyútorony, amelyet később fallal és olasz rendszerű bástyákkal erősítettek meg, csak távolról tekinthető meg. Egykori vizesárkának nemigen maradt nyoma.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
A település déli határában, a Vöröstoronyi-szoros Erdély felőli bejáratánál, egy nagyobb dombbal a háta mögött (azon újabb keletű épületekkel) áll Vöröstorony, mely nevét köveinek színe után kapta. A középkorban vámközpontként és a szoros legfőbb őrhelyeként szerepelt. A több mint 10 méter magas, négyszög alapú építményről először 1383-ban tesznek okleveles említést, majd 1411-ben már várnagyáról is írnak. 1453-ban V. László király az addig Fehér vármegyéhez tartozó királyi várak közül Vöröstoronyt, Talmács várát és Lator-várat a hozzájuk tartozó hét faluval egyetemben a szebeni szász székhez csatolta, többek között azzal a feltétellel, hogy a szászok kötelesek a várnagyot kinevezni és az őrséget felállítani. Az eredeti öregtornyot az Oltnak egy 1533. évi áradása annyira megrongálta, hogy újra kellett építeni. Báthori Istvánnak a már helyreállított erősség védelmére vonatkozó, 1583-ban kelt rendelete háborús idők esetén 32 fő, békeidőben 8 fő darabontot követelt meg. A 18. század elején épült, s részben még ma is álló védőövvel tovább erősítették a szorost felügyelő várat. A torony mögötti domb épületeit a 19. században már osztrák katonatisztek (a parancsnok és a vámintézeti felügyelő) lakták és császári közkatonák adták az őrséget.
Az épület jelenleg elmegyógyintézet, nem látogatható. A magas ágyútorony, amelyet később fallal és olasz rendszerű bástyákkal erősítettek meg, csak távolról tekinthető meg. Egykori vizesárkának nemigen maradt nyoma.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2013-01-19 07:14:25
Közeli objektumok
Talmács vára (2.986 km)
Törttorony (4.283 km)
Redoutok (6.819 km)
Cód vára (Höngeburg) (10.567 km)
Evangélikus erődtemplom (11.478 km)
Feleki várhegy (12.324 km)
Evangélikus erődtemplom (12.772 km)
Evangélikus erődtemplom (14.310 km)
Evangélikus erődtemplom (14.333 km)
Arxavia-erőd (15.070 km)

