Volt vármegyeháza (ma Művészeti Múzeum)

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 45,447'

Hosszúság (lon):

E 21° 13,753'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

TM-II-m-A-06174

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Piaţa Unirii 1.

Egyéb adat:

Temesvár egykori főterén épült a korábbi sóhivatal helyén, annak felhasználásával, amely mint kamaraház működött. 1746 és 1747 közötti átalakítás során barokk stílusjegyeket kapott. Itt helyezték el az osztrák birodalmi kamarát. 1754-ben módosították belső kialakítását, összeépítették a mellette álló kamarai kincstár épületével és a polgári közigazgatás helye lett. 1774-ben folytatódó átépítések során új szárnnyal bővült a palota, megtükrözték az épületet, amellyel két zárt belső udvara lett. Nem sokkal később, mint vármegyeháza, illetve időszakosan 1849 és 1861 között, mint a szerb vajdaság és a temesi bánság adminisztratív székhelyeként használták az épületet. 1885-ben Jacques Klein építész a homlokzat stílusának átalakításával, a barokk díszek leszedésével az egész épület külső megjelenését megváltoztatta, illetve elbontatta a két udvar közötti szárnyat, egységes térré nyitva az udvari teret. 2006-ban az épületben a Temesi Művészeti Múzeum kapott helyet.

Rövid leírás:

Érdekes átalakulások nyomait viseli magán a ma látható barokk palota. Az építkezések során mindig hasznosították a korábbi épületeket is, így a sóhivatal épületéből alakult ki a kamaraház L-alakú épülete, majd ennek magja a későbbi barokk palota részévé vált.
A 18. század közepén épült zárt udvaros épület földszint és két emelet magasságú volt, amelyen még egy manzárdtető kapott helyet a későbbiekben. A kincstári kamarai épület összeépítésével további helyreállítási munkálatokat is végeztek 1754-ben, és pótolták az időközben elpusztult stukkóelemeket, amelyek a Béccsel mutatnak rokonságot.
Az épület megtükrözésével egy egységes szimmetrikus homlokzati kialakítást nyert 1774-ben a palota, két, az udvarokba boltozott kapualjakon keresztül vezető bejárattal. Utcai bejárata ma is eredetei barokk megjelenését őrzi. Míg építészeti kialakítása a barokk épületek jellemzőit viseli magán, külső díszítőmotívumai már a 19. század ízlésvilágát mutatják. Az ablakok egyenes záródásúak, alattuk geometrikus díszítésű kötény látható.
Belső tere a külső homlokzathoz hasonlóan számos átalakításon ment keresztül. A földszinti helyiségeket, amelyekben ma kiállítóterek vannak, fiókos dongaboltozat fedi, még őrzi eredeti kialakítását. A helyreállítási munkálatok során ugyanakkor néhány helyiségben nem vakolták be a falakat és így látni lehet az egyes átalakítások nyomait, elfalazott ajtónyílásokat és azok keretezését.
A kapualjakból csehsüveg boltozatos lépcsőházak vezettek az emeletre. Itt azonban a könnyező gomba megjelenése miatt le kellett bontani a szintet és újraépíteni azt, így elvesztették eredeti kialakításukat. Az épület valaha legreprezentatívabb helyiségei ezért néhány eredeti ajtó és ablaktábla, illetve stukkóból készült kagylódísz kivételével már nem az eredeti megjelenítést mutatják.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-06-27 05:49:55

Az adatlap forrása: