Volt pálos kolostor, ma szálloda
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 10,302'
Hosszúság (lon):
E 14° 41,657'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Frankopanska ul. 22.
Egyéb adat:
A koordináták a kolostor/szálloda belső udvarára mutatnak
Rövid leírás:
Jelenlegi formájában összetett alaprajzú, öt szintes épület, belső udvarral, a tengerparton, a Dubračina torkolatának bal oldalán. A vele egybeépített, keletelt Szűz Mária-templom az épülettől délre áll.
Cirkvenica története tulajdonképpen a pálos kolostor alapításával kezdődött el, hiszen a település első írásos említése az alapító okiratban olvasható. IV. Frangepán Miklós 1412. augusztus 14-én Modrusban keltezte az adománylevelet. A város neve a horvát „crkva” vagyis templom szóból származik, amely a település Szűz Mária-templomára és a mellette épült kolostorra utal. A Frangepán-család későbbi tagjai szintén jelentős adományokat juttattak a Boldogságos Szűzről elnevezett egyházi intézménynek. Mivel a török háborúk az Adriai-tenger ezen részén nem jártak olyan pusztítással, mint a Kárpát-medencében, a kolostor gyarapodása szinte folyamatos volt egészen 1786-ig, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. A kolostor ezután a vinodolai kapitányság székhelye lett.
A települést a 19. század utolsó évtizedében kezdte felfedezni az idegenforgalom. Míg Abbázia elsősorban az arisztokrácia körében volt népszerű, a polgárság a Fiumétól délre fekvő településeken vetette meg a lábát. A volt pálos kolostort a megnövekedett vendégforgalom fogadására szállodának alakították át, Kaštel szálló néven várja a vendégeket.
Források: Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, A pálos rend építészeti emlékei
Cirkvenica története tulajdonképpen a pálos kolostor alapításával kezdődött el, hiszen a település első írásos említése az alapító okiratban olvasható. IV. Frangepán Miklós 1412. augusztus 14-én Modrusban keltezte az adománylevelet. A város neve a horvát „crkva” vagyis templom szóból származik, amely a település Szűz Mária-templomára és a mellette épült kolostorra utal. A Frangepán-család későbbi tagjai szintén jelentős adományokat juttattak a Boldogságos Szűzről elnevezett egyházi intézménynek. Mivel a török háborúk az Adriai-tenger ezen részén nem jártak olyan pusztítással, mint a Kárpát-medencében, a kolostor gyarapodása szinte folyamatos volt egészen 1786-ig, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. A kolostor ezután a vinodolai kapitányság székhelye lett.
A települést a 19. század utolsó évtizedében kezdte felfedezni az idegenforgalom. Míg Abbázia elsősorban az arisztokrácia körében volt népszerű, a polgárság a Fiumétól délre fekvő településeken vetette meg a lábát. A volt pálos kolostort a megnövekedett vendégforgalom fogadására szállodának alakították át, Kaštel szálló néven várja a vendégeket.
Források: Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, A pálos rend építészeti emlékei
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2023-01-13 15:19:43
Közeli objektumok
Zrínyi vár (14.834 km)
Frangepán kastély (15.392 km)
Terszát vára (25.877 km)
Szűz Mária székesegyház (25.920 km)
Városkapu (25.951 km)
Piaci pavilonok (25.986 km)
Frangepán-kastély (26.091 km)
Jurisics Miklós mellszobra (26.097 km)
József Károly főherceg palotája (26.217 km)
Szent Jeromos templom (26.221 km)

