Volt elemi leányiskola épülete

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 1,669'

Hosszúság (lon):

E 23° 54,576'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Felső-Posta (ma: Dragoş Vodă) utca

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szamosújvár Árpád-kori eredetű település. Az első írott adat a 13. századból maradt fenn róla, ekkor Gerlahida volt a neve. Akkor szerzett országos jelentőséget, amikor az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának legelején, a 16. század közepén, Martinuzzi (Fráter) György, Erdély kormányzója modern, egy korábbi erősség helyén olasz bástyás erődítményt építtetett itt. Ez az építmény máig meghatározza a várost - igaz, miután valódi katonai jelentőségét elvesztette, 1786-ban börtönné alakították át. E célt szolgálja ma is.

A korábban jelentéktelen település helyett ma álló, újkori eredetű várost Erdélybe telepedett örmények alapították a 18. század elején. A közösség még 1239-ben vándorolt ki őshazájából, Arméniából. Több, mint 400 éves vándorútjuk során a Krímben, Lengyelországban és Moldvában is megtelepedtek. Erdélybe I. Apafi Mihály tudatos telepítési politikája révén jutottak el. Az 1672-ben megérkezett közösségnek a fejedelem 1684-ben adott kollektív oltalomlevelet. Apafi első sorban a kereskedelem támogatása érdekében telepítette le az örményeket. Az önálló fejedelemség bukása után a Habsburg udvar emellett ellenreformációs törekvései során is számított a kiváltságolt, örmény-katolikus hitre tért közösségre. 1696-ban az örmények I. Lipót császártól megkapják a szamosújvári uradalmat, 1700-ban pedig engedélyt kapnak arra, hogy itt új várost építsenek. Az építkezés nagy lendülettel indul meg. A tisztán barokk stílusú, tervezett város, Liberum Oppidum Armenopolitanum, a vártól délre kezd felépülni, egy Alexa nevű római mérnök tervei szerint. 1787-ben szabad királyi városi rangot kap a település. Hivatalos neve 1867-től Szamosújvár lesz. Trianonban Erdélyt a győztesek Romániának juttatták, így 1920-tól Gherlára változott a név.

A 19. század második felétől az egyes települések, főleg pedig a városok egyre nagyobb hangsúlyt és komoly tőkét fektettek modern közintézmények, középületek létrehozásába, különösen a közoktatás fejlesztésébe. Ennek érdekében sorozatban alakultak, bővültek iskolák, épültek modern, célszerű, a közoktatást szolgáló létesítmények. Építészeti stílusukat tekintve ezek kivétel nélkül az ekkor dívó, historizáló, eklektikus épületek csoportjába tartoztak.

Ezen új középületek sorában épült meg a szamosújvári elemi leányiskola is. Az egy emeletes, "C" alaprajzú, nyereg tetős iskola szimmetrikus szerkesztésű főhomlokzata hét tengelyes. Földszinti falfelülete rusztikázott, emeleti ablakait vakolt sávok, felül timpanonos párkányzatok díszítik.

A városban a leányok tanítását - örmény nyelven - a város alapításától fogva 1850-ig örmény katolikus apácák végezték a zárda épületében. 1855-től két hivatásos tanítónő foglalkozott velük. 1894-től költözött az oktatás ide, az egykori Felső-Posta, a mai Dragoş Vodă utcai épületbe az Örmény-katolikus elemi leányiskola. Ennek igazgatója a mindenkori plébános volt. 1902-től az igazgatói tisztet Kádár József, utána Vukovits Márta töltötte be. 1903-tól az intézmény négyosztályossá alakult. Az 1.-4. osztályos oktatás 1913-ig zajlott. 1912-19. között az oktatás nyelve magyarra változott. A vesztes I. Világháborút követő impériumváltozás miatt 1920-tól állami, román nyelvű iskola működött az épületben. 1944-49. között vegyes tannyelvű, román és magyar 1-4 osztályos iskola volt itt.

Az 1948-49-es kommunista tanügyi reform következtében megszűntek az egyházi iskolák. A szamosújvári református és katolikus elemi iskolák osztályainak egyesítésével létrehozták a kereskedelmi és szövetkezeti középiskolát, román és magyar nyelven, egészen az 1954-55-ös tanévig. 1955-ben létrejött a hétosztályos magyar iskola.

Ma az épületben, illetve a mögötte található, nagy méretű telken álló további épületekben a városi 2-es számú iskola működik.

A leírás adatainak forrása: Balázs-Bécsi Attila: Szamosújvári örökség. TÉKA Alapítvány, Szamosújvár, 2013. A fotók forrása: gherlainfo.ro

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-05-14 12:58:34