Vasúti híd
Forrás: Peter Paulík könyve
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 55,844'
Hosszúság (lon):
E 18° 38,096'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Külterületen, a legkülső sánc északi végénél lévő Kálvária közelében
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Esztergommal szemben, a Duna partján álló Párkány valamint Léva városok közötti vasúti összeköttetést a Magyar Államvasutak egyik leányvállalata, a Garam-Ipolyvölgyi MÁV-HÉV társaság építtette ki. Ennek az egyvágányú szárnyvonalnak köszönhetően kapcsolódhatott be a Garam völgye Párkánynál a Budapest-Érsekújvár-Pozsony-Marchegg-Bécs vonalba. A szárnyvonal első szakaszát, a Bényt is érintő Párkány-Csata szakaszt 1885. június 1-én nyitották meg, míg a Csata-Léva szakaszon 1887-ben indulhatott meg a közlekedés.
A vasútvonal a Garam folyó jobb (nyugati) partjához illeszkedő Bény falut nyugatról kerülte el. A nyomvonal kialakítása során kétszer is keresztül kellett vágni a Bényt övező, egyedülálló történelmi építményen, a háromszoros "Bényi sáncok" legkülső, monumentális vonulatán. Az északi átvágásra a szintén a sánc mellé épült Kálvária közelében került sor. Ettől nem messze, az Érsekkétyre vezető út túloldalán a vasút keresztezte a az utóbbi faluból érkező patakot. A patak fölé 1885-ben egy kb. 10 m fesztávolságú vasúti hidat építettek. Az egynyílású híd íve téglából, míg falai tört kőből épültek. Bár a patakparti sűrű növényzet miatt nem könnyű megtalálni, de a híd ma is ép és használatban van.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
A vasútvonal a Garam folyó jobb (nyugati) partjához illeszkedő Bény falut nyugatról kerülte el. A nyomvonal kialakítása során kétszer is keresztül kellett vágni a Bényt övező, egyedülálló történelmi építményen, a háromszoros "Bényi sáncok" legkülső, monumentális vonulatán. Az északi átvágásra a szintén a sánc mellé épült Kálvária közelében került sor. Ettől nem messze, az Érsekkétyre vezető út túloldalán a vasút keresztezte a az utóbbi faluból érkező patakot. A patak fölé 1885-ben egy kb. 10 m fesztávolságú vasúti hidat építettek. Az egynyílású híd íve téglából, míg falai tört kőből épültek. Bár a patakparti sűrű növényzet miatt nem könnyű megtalálni, de a híd ma is ép és használatban van.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-11-03 19:29:16
Állapotjelentések
2017.08.22 12:58 klo állapot: 4 - koordináta: N 47° 55,826' E 18° 38,084' - egyéb
Nehéz megítélni az állapotát, mert csak a sínek felől tudtam némileg leereszkedni hozzá. A boltozatából hiányzik néhány tégla, ezért négyes.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szentkút kápolna és stációk (0.264 km)
Bényi földvár sáncai (0.277 km)
Szűz Mária templom és rotunda (1.231 km)
Vízimalom (3.640 km)
Református templom (6.118 km)
Szent Móric római katolikus templom (8.617 km)
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom (8.952 km)
Koller-kúria és kerítése (9.823 km)
Szeplőtelen Szűz Mária szobra (10.088 km)
Nagyboldogasszony plébániatemplom (10.127 km)

