Városerődítés
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 17,653'
Hosszúság (lon):
E 21° 16,758'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Baštová (Bástya) utca, körben a történelmi belváros körül
Egyéb adat:
A koordináták a városerődítés ÉK-i sarkában álló barbakánra, az Alsó-kapura mutatnak
Rövid leírás:
Bártfa eredendően irtástelepülésként jött létre, de a tatárjárás után német telepesek által népesítették be újra. Jellegzetes, mérnöki munkával kijelölt cipszer telepesváros, amely 1376-ban kapott szabad királyi városi rangot. Gazdagságát a távolsági kereskedelembe való bekapcsolódásán túl saját kézműves termékeinek, különösen textíliáinak köszönhette.
A Felvidék legismertebb műemlék-együttesei közé tartozó, 2000 óta világörökségi címmel is büszkélkedő város polgárai – tanulva a tatárjárás szörnyű pusztításaiból, igyekeztek mihamarabb fallal is megvédeni értékeiket. A város első virágkorában, a 14. században épültek az első falak és tornyok, melyek 15 hektáros területet öveztek. Az erődítéseket a későbbi évszázadokban folyamatosan bővítettek, erősítettek. A késő középkorra alakult ki Bártfa kettős városfala, melyet kívülről mély vizesárok erősített, amelybe a közeli Lukavica folyó vizét vezették be. A legveszélyeztetettebb É-i oldalon három sor kőfal is védte, ahol a külső falszorosban vizesárok volt.
Az ostromnak leginkább kitett kapukat komoly rondellákkal, barbakánokkal erősítették meg. Története során a bártfai erődítések sohasem bírtak valódi hadi jelentőséggel. Hadi eseményekben leginkább a 17. század Habsburg-erdélyi háborúiban ill. a kuruc megmozdulásokban vettek részt. A 18. századra Bártfa gazdasága lehanyatlott, erődítményei jelentőségüket vesztették, elavultak. Mára az eredetileg több kilométer hosszú falak csak részletekben maradtak fenn, körben a történelmi belváros peremén, leginkább az ÉK-i és a DNY-i szakaszon.
A Felvidék legismertebb műemlék-együttesei közé tartozó, 2000 óta világörökségi címmel is büszkélkedő város polgárai – tanulva a tatárjárás szörnyű pusztításaiból, igyekeztek mihamarabb fallal is megvédeni értékeiket. A város első virágkorában, a 14. században épültek az első falak és tornyok, melyek 15 hektáros területet öveztek. Az erődítéseket a későbbi évszázadokban folyamatosan bővítettek, erősítettek. A késő középkorra alakult ki Bártfa kettős városfala, melyet kívülről mély vizesárok erősített, amelybe a közeli Lukavica folyó vizét vezették be. A legveszélyeztetettebb É-i oldalon három sor kőfal is védte, ahol a külső falszorosban vizesárok volt.
Az ostromnak leginkább kitett kapukat komoly rondellákkal, barbakánokkal erősítették meg. Története során a bártfai erődítések sohasem bírtak valódi hadi jelentőséggel. Hadi eseményekben leginkább a 17. század Habsburg-erdélyi háborúiban ill. a kuruc megmozdulásokban vettek részt. A 18. századra Bártfa gazdasága lehanyatlott, erődítményei jelentőségüket vesztették, elavultak. Mára az eredetileg több kilométer hosszú falak csak részletekben maradtak fenn, körben a történelmi belváros peremén, leginkább az ÉK-i és a DNY-i szakaszon.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-03-16 16:47:04
Közeli objektumok
Alsó-kapu kőhídja (0.002 km)
Szent Cirill és Metód evangélikus templom (0.240 km)
A Szent Egyed Bazilika volt harangjai (0.248 km)
Régi iskola (0.260 km)
Szent Flórián-szobor (0.266 km)
Szent Egyed Bazilika (0.295 km)
Új városháza (0.302 km)
Városháza (0.308 km)
Kéler Béla szülőháza (0.331 km)
Főtéri polgárház (0.392 km)

