Úzvölgyi katonatemető

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 20,517'

Hosszúság (lon):

E 26° 14,883'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Temető

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A lakott résztől keletre, Bákóba vezető út mellett, külterületen, az út északi oldalán

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az I. Világháború keleti fronti harcainak részeként 1916-ban kezdődtek itt összecsapások, miután a Román Királyság hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Az akkori magyar-román országhatárra eső területről a magyar honvédség keleti irányban, Dormánfalva irányában betört Romániába, de még e település előtt komoly ellenállásba ütközött. Az összecsapások e területen változó intenzitással bár, de egészen az 1918-as békeszerződések megkötéséig folyamatosak maradtak.

A harcok során a környéken elhunyt honvédek számára 1916-ban katonatemetőt nyitottak meg Úzvölgye településtől keletre, a határhoz vezető út mellett. Az első hősi halottat, Ozswald János honvédet 1916 októberében temették el itt. Az I. Világháború alatt a 350 eleve ide temetett honvéd mellé további 847, a környéken ideiglenes sírokba, ill. más, kisebb katonatemetőkbe elhantolt és végül ide áttemetett magyar katona is került. Emellett biztosan itt nyugszik 121 német, 22 orosz, 3 szerb, 2 osztrák és 2 olasz nemzetiségű katona is. Emellett ismeretlen számú, a környéken élt magyar civil lakos is ide temetkezhetett.

A Trianoni béke Erdélyt Romániának juttatta, így - nem számítva a II. Bécsi Döntés utáni éveket (1940-44) amikor SZékelyföld újra Magyarország része lehetett, az Úzvölgye megszűnt országhatár lenni.

A 20. század második felére, végére a temető rendkívül rossz állapotba került. Hantjai éppúgy eltűntek, mint a sírjelek többsége. A kőből emelt síremlékek jó része is megrongálódott.

Az 1989-es forradalom utáni években adódott először lehetőség arra, hogy a környékbeli magyar lakosság rendbetehesse a szinte kizárólag magyar honvédek nyughelyének számító, külterületi parcellát. 1994-ben a hősi halottaknak emléket állító emlékművet, majd 2011-15 között, magyarországi támogatással mintegy 600 db fakeresztet állítottak föl, emlékezve az itt nyugvókra. Mivel a sírhantok elenyésztek, a keresztek nem egyes konkrét sírokra kerültek, hanem - emlékpark jelleggel - a temető e területét befedő sorokat alkottak belőlük. Nevek, magyar nemzeti jelképek ekkor még nem szerepeltek a kereszteken.
Az így rendbe tett temető akkor vált országosan ismertté és emelkedett jelképi magasságba, amikor 2019-ben román nacionalisták provokációk sorát hajtották itt végre. A vélhetőleg román titkosszolgálati támogatással megszervezett, fizikai erőszaktől sem visszariadó akciók során "román hazafiak", élükön a szomszédos óromániai Dormánfalva polgármesterével, a magyar katonál parcellájában, minden engedély, tulajdonosi hozzájárulás nélkül egy fiktív román katonatemetőt épített fel, 51 beton keresztel és egy nagy méretű, kelta (!) keresztet is felállítva itt. Ezt később egy román-magyar összecsapássá fajuló demonstráció-ellendemonstráció során ortodox egyházi áldásban is részesítették. Végül hosszú évek elkeseredett pereskedése nyomán a román bíróság a nacionalisták akcióját törvénytelennem minősítette és előírta az illegálisan ide került betonkeresztek elbontását.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-21 01:01:43