Urbányi-Esterházy-várkastély
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 40,630'
Hosszúság (lon):
E 19° 16,394'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Dubravica, a település déli részén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A község elején, kisebb magaslaton omladoznak az egykori nemesi épület maradványai. Mivel régészeti feltárást még nem végeztek az elhanyagolt, erősen omladozó műemlékben, csak a régebbi véleményeket tudjuk ismertetni.
Ez szerint az Urbányi–Esterházy nemesi család által a 16. század első felében, az akkoriban uralkodó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint emeltetett várkastély korai része egy hosszúkás, téglaalap alakú épület lehetett, melynek az északnyugati oldalon létesített bejáratát egy négyszögletes őrtorony védelmezte. Védőművei nem tették lehetővé nagyobb ellenséges támadás kivédését, de a portyázó könnyűlovasság ellenében biztonságos menedéket nyújthatott a nemesi famíliának és cselédségüknek. A háromemeletes épülethez, amely mint földesúri birtokközpont szolgált, a későbbiekben egy hosszúkás, egyemeletes lakószárnyat toldtak a délkeleti oldalon. A kisebb dombon emelkedő várkastély előtt gazdasági rendeltetésű udvart öveztek a kerítőfalak, míg a délnyugati részen egy másik lakórészt alakítottak ki. Divald Kornél művészettörténész, a Felvidék műértő fényképésze jegyezte fel a következőket, itt járta alkalmából: „Felső-magyarországi reneszánsz stílű, emeletes homlokzata közepén kiugró bástya, sgrafitto nyomok. A falkerítés kapuja melletti földszintes épületen hullámvonalas sgrafitto díszítés. Belseje átalakítva, több parasztcsalád lakásának szolgált s elhanyagolt.”
Egy 2005. áprilisi terepbejárás tanúsága szerint a dubravicai várkastély tömbje lakatlan, magára hagyatva omladozik, életveszélyes a belső termeibe merészkedni!
Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu
Ez szerint az Urbányi–Esterházy nemesi család által a 16. század első felében, az akkoriban uralkodó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint emeltetett várkastély korai része egy hosszúkás, téglaalap alakú épület lehetett, melynek az északnyugati oldalon létesített bejáratát egy négyszögletes őrtorony védelmezte. Védőművei nem tették lehetővé nagyobb ellenséges támadás kivédését, de a portyázó könnyűlovasság ellenében biztonságos menedéket nyújthatott a nemesi famíliának és cselédségüknek. A háromemeletes épülethez, amely mint földesúri birtokközpont szolgált, a későbbiekben egy hosszúkás, egyemeletes lakószárnyat toldtak a délkeleti oldalon. A kisebb dombon emelkedő várkastély előtt gazdasági rendeltetésű udvart öveztek a kerítőfalak, míg a délnyugati részen egy másik lakórészt alakítottak ki. Divald Kornél művészettörténész, a Felvidék műértő fényképésze jegyezte fel a következőket, itt járta alkalmából: „Felső-magyarországi reneszánsz stílű, emeletes homlokzata közepén kiugró bástya, sgrafitto nyomok. A falkerítés kapuja melletti földszintes épületen hullámvonalas sgrafitto díszítés. Belseje átalakítva, több parasztcsalád lakásának szolgált s elhanyagolt.”
Egy 2005. áprilisi terepbejárás tanúsága szerint a dubravicai várkastély tömbje lakatlan, magára hagyatva omladozik, életveszélyes a belső termeibe merészkedni!
Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-04 14:20:37
Közeli objektumok
Szent Zsófia plébániatemplom (0.081 km)
Szent Márton plébániatemplom (2.870 km)
A Szent Márton templom fa haranglábja (2.879 km)
Beniczky-várkastély (3.656 km)
Szent Ferenc templom (3.765 km)
Szent Mátyás plébániatemplom (9.058 km)
Poltháry-Soós kastély (9.073 km)
Evangélikus fatemplom (9.213 km)
Római katolikus harangtorony (9.323 km)
Régi vasúti híd a Garamon (9.548 km)

