Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 28,273'

Hosszúság (lon):

E 24° 53,544'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 1
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Háromfalu néven egyesített község délnyugati részét képező Csókfalva központjában, a főutca nyugati oldalán.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szovátától DNy-ra, a Marosszéki dombvidék Nyárádmelléki ágában, 366 m magasan, az itt DNy-ra tartó Kis-Küküllő jobb oldalán fekszik Csókfalva (Cioc) község. Egykor Maros-Torda vármegyéhez tartozott. 1954-ben egyesült Atosfalvával és Székelyszentistvánnal, azóta Háromfalu a neve (Trei Sate).

1332-ben sacerdos de Chakafalua, 1567-ben Chijokfalwa, 1575-ben Chokfalwa, néven említik, sőt a falu korábban még Zarahrazahca néven is szerepelt. Orbán Balázs így számol be a faluról: „Szent-Istvánnal egészen egybe van épülve (csakis a Határpatak választja el) Csókfalva, hol reformátusok és unitáriusok nemcsak vegyesen laknak, hanem még templomai is e két vallásfelekezetüeknek ugyanazon kerítésben vannak foglalva. Néveredetére vonatkozólag a hagyomány azt tartja, hogy a letelepülők a felett tanakodtak, ha vajjon várost vagy falut építsenek-e? Hanem végre is a nagyobb rész falura határozván magát, rákiálták, hogy: csak falu. Egy más hagyomány meg egy itt járt király által megcsókolt leányról származtatja nevét; legvalószínűbb, hogy az Csókafalva volt, s csak később rövidült meg. Balázsi István krimi tatárrabságából 1660-ban érdekes levelet ír Csókfalvára nejéhez”.

A település a XVI. század utolsó harmadáig a szomszédos Szentistván filiája volt, ahonnan ekkor elvált s míg az egykori anyaegyházközség református hiten maradt, a csókfalviak zöme az unitárius hitet követte. A régi templomával és egyházi életével kapcsolatos írásos emlékek egyike említést tesz egy, az egyháznak 1748-ban adományozott ezüstpohárról, melynek felirata: "Zabo Benedek leánya Kata asszony, 1612." Újabb, unitárius temploma 1792-98 között készült, dísztelen, de arányait tekintve formás épület, a régi berendezéséből a barokk stílusú pulpitus egy része maradt meg.

A templom lőréses kerítőfala részben ma is áll a keleti és a déli oldalon, ez valószínűleg a korábbi templom idejéből származik. A kerítőfalon néhány kulcslyuk alakú lőrést figyelhetünk meg.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 642. http://varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2017-01-14 17:18:54